Miért tárgyalnak még mindig a kormánnyal, és miért nem kezdenek a napokban országos sztrájkba? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megválaszolta a leggyakoribb kérdéseket.
„Miért kell még mindig „tárgyalgatni” a kormánnyal? Miért nem borítjátok rájuk az asztalt? Mi értelme van ott ülni még mindig? Sok hasonló kérdést kaptunk az elmúlt napokban. Természetesen mi is pontosan látjuk, mire megy ki a játék: a kormány nem megoldani akarja a problémákat, jól láthatóan az időt húzza. Sajnos, az is egyre egyértelműbb, hogy számottevő eredményt jó eséllyel csak erővel – értsd: munkabeszüntetéssel – lehet majd elérni” – írja oldalán a PDSZ.
Azt írják, azért ülnek még mindig a tárgyalóasztalnál, mert annak, hogy jogilag támadhatatlan munkabeszüntetést lehessen szervezni, feltételei vannak: akkor is végig kell vinni a sztrájkegyeztetéseket a kormánnyal, ha a kormányoldalnak láthatóan a legcsekélyebb szándéka nincs a megegyezésre. „Másrészt azért, mert a PDSZ egy érdekvédelmi szervezet: az a célunk, hogy megvédjük a tagjainkat. Azaz nem tehetjük ki őket egy „vadsztrájk” következményeinek. Nem tanácsolhatjuk, hogy úgy tegyék le a munkát, hogy a résztvevőknek a legsúlyosabb munkajogi következmények (ld.: elbocsátás) mellett még milliós kártérítési összegeket is kelljen fizetniük” – teszik hozzá.
A cikkben emlékeztetnek arra, hogy múlt héten – fittyet hányva arra, hogy éppen sztrájktárgyalások folynak – Orbán Viktor bejelentette, hogy 10 százalékos pótlékemelést kapnak a pedagógusok, és ez azonnal meg is jelent kormányrendeletben. A két szakszervezet, a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartják az ilyen mértékű, és nem is az alapbért érintő emelést.
Kell-e tanítani sztrájk közben?
A PDSZ szerint az csak a kormány értelmezése, hogy a közoktatásban a sztrájk során a tanórák háromnegyedét meg kell tartani. „Annak érdekében, hogy végre kimondassék, a közoktatásban igenis lehet hatékony teljes munkabeszüntetéssel érdeket érvényesíteni, sok évig dolgoztunk. Ma a PDSZ értelmezését három, jogerős bírósági végzés is alátámasztja. Éppen ezért kijelenthetjük: nem vagyunk kötelezhetők sztrájk alatti tanításra!” – írják.
Hozzáteszik azt is: teljesen egyértelmű, hogy ez ügyben bírósági eljárásra kerül majd sor. „Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatásokról, úgy a bíróság a kérdésben nemperes eljárás keretében hoz döntést. A sztrájktörvény szerint a bíróságot szoros határidő köti: öt napon belül kell döntést hoznia. A fent említett bírósági végzések ismeretében minden esély megvan rá, hogy a bíróság a javunkra dönt. Ez persze megfellebezhető, és kimondottan meglepő lenne, ha a kormányoldal nem fellebezné meg másodfokon is a számára előnytelen döntést. A másodfokot megint csak ötnapos határidő köti” – írják a folyamatról.
A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet az RTL Klub híradójának egyébként vasárnap azt mondta, készen állnak a sztrájkra, ehhez azonban először meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatásokról. Az erről szóló tárgyalásokat mihamarabb szeretnék befejezni, hogy ha nincs megállapodás, akkor minél hamarabb sztrájkolni tudjanak. Kétórás figyelmeztető sztrájkban gondolkodnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
