Sorra nyílnak a katonai kadétiskolák 2030-ig

A diákok nem kapnak katonai kiképzést, nincs katonai jogállásuk, és nem kötelező katonai pályát választaniuk.

  • Eduline/MTI

A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tervei között szerepel, hogy 2030-ig tíz honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon - közölte a minisztérium. A középiskolai tanulmányaik befejezése után a kadétok is felvételizhetnek civil felsőoktatási intézményekbe - teszik hozzá.

A honvéd középiskolákban és kollégiumokban, a jelenleg hatályos szakképzési és köznevelési törvénynek megfelelve, a diákok emelt szintű honvédelmi nevelését, oktatását bentlakásos rendszerben, egyedi program szerint végzik.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola után a honvédelmi középiskolák és kollégiumok sora először az idén nyáron átadott nyíregyházi Mikecz Kálmán Honvéd Kollégiummal bővült.

A következő tanévben pedig a hódmezővásárhelyi Honvéd Középiskola és Kollégium is megkezdi működését. A 2022/2023-as tanévben, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrumban már lehet jelentkezni honvéd kadét szak- és közismereti képzésre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.