Sorra nyílnak a katonai kadétiskolák 2030-ig

A diákok nem kapnak katonai kiképzést, nincs katonai jogállásuk, és nem kötelező katonai pályát választaniuk.

  • Eduline/MTI

A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tervei között szerepel, hogy 2030-ig tíz honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon - közölte a minisztérium. A középiskolai tanulmányaik befejezése után a kadétok is felvételizhetnek civil felsőoktatási intézményekbe - teszik hozzá.

A honvéd középiskolákban és kollégiumokban, a jelenleg hatályos szakképzési és köznevelési törvénynek megfelelve, a diákok emelt szintű honvédelmi nevelését, oktatását bentlakásos rendszerben, egyedi program szerint végzik.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola után a honvédelmi középiskolák és kollégiumok sora először az idén nyáron átadott nyíregyházi Mikecz Kálmán Honvéd Kollégiummal bővült.

A következő tanévben pedig a hódmezővásárhelyi Honvéd Középiskola és Kollégium is megkezdi működését. A 2022/2023-as tanévben, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrumban már lehet jelentkezni honvéd kadét szak- és közismereti képzésre.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.