Újabb katonai középiskolák jöhetnek, a sorkatonaság azonban még nem téma

Akár tíz honvédelmi középiskola, kollégium is működhet a közeljövőben, de a kötelező sorkatonaság most nincs napirenden - tudta meg a Népszava.

  • Eduline

A tervek szerint 2030-ig 8-10 honvéd középiskola és kollégium, illetve honvéd kollégium kezdi meg működését Magyarországon – közölte az oldal megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A minisztérium szerint a helyszínek kiválasztásakor fontos szempont, hogy az iskola katonai szervezet által történő támogatása biztosított legyen, másrészt hosszú távon az országos lefedettség megvalósuljon - írja a Népszava.

"A beruházások célja, hogy a korábban a szocialista kormányok által bezárt honvédelmi iskolák és kollégiumok újra biztos hátteret és utánpótlásbázist adjanak a Magyar Honvédség számára" – írta a HM. Az oldal hozzáteszi, hogy a katonai középiskolák nagy része azt követően zárt be, hogy 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot. A minisztériumnál érdeklődésükre elmondták, a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem szerepel a kormány napirendjén a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése. 

A közelmúltban a Magyar Nemzet írta meg, hogy elindultak az előkészületei két új katonai középiskola megépítésének Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron, azonban arról, hogy ezekben az iskolákban hogyan zajlik majd az oktatás, nem érkezett tájékoztatás.

Kevesebb diákkal, maszkokkal és figyelmeztető táblákkal indulnak az iskolák

Az óvodák a gyerekek háromnegyedére, az iskolák azonban jóval kevesebb diákra számítanak az újranyitások után.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.