Ebből a tíz vidéki gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az OKTV döntőjébe tavaly

A debreceni Fazekas-gimnáziumból 35, a szegedi Radnótiból 31 diák került az előző tanévben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe.

  • Eduline

Ahogy arra már többször írtunk, az Oktatási Hivatal oldalán többféle statisztikát böngészhetnek azok, akik középiskola-választás előtt állnak - többek között a túljelentkezési arányokat, az érettségi eredményeket és az OKTV döntőjébe jutott diákok számát is meg lehet nézni.

Múlt héten azokat a budapesti gimnáziumokat mutattuk meg nektek, ahol a legtöbb OKTV-döntős volt az előző tanévben - most jöjjön az a tíz vidéki középiskola, ahonnan a legtöbben kerültek be a tanulmányi verseny utolsó fordulójába, és szereztek ezzel értékes többletpontokat a felsőoktatási felvételihez.

  • 1. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium - 35 döntős
  • 2. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium - 32 döntős
  • 3. Lovassy László Gimnázium, Veszprém - 29 döntős
  • 4. Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium - 22 döntős
  • 5. Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium - 21 döntős
  • 6. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr - 16 döntős
  • 7. Pécsi Leőwey Klára Gimnázium - 12 döntős
  • 8. Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok - 11 döntős
  • 8. Vetési Albert Gimnázium, Veszprém - 11 döntős
  • 10. Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium, Eger - 10 döntős
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.