Ebből a tíz vidéki gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az OKTV döntőjébe tavaly

A debreceni Fazekas-gimnáziumból 35, a szegedi Radnótiból 31 diák került az előző tanévben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe.

  • Eduline

Ahogy arra már többször írtunk, az Oktatási Hivatal oldalán többféle statisztikát böngészhetnek azok, akik középiskola-választás előtt állnak - többek között a túljelentkezési arányokat, az érettségi eredményeket és az OKTV döntőjébe jutott diákok számát is meg lehet nézni.

Múlt héten azokat a budapesti gimnáziumokat mutattuk meg nektek, ahol a legtöbb OKTV-döntős volt az előző tanévben - most jöjjön az a tíz vidéki középiskola, ahonnan a legtöbben kerültek be a tanulmányi verseny utolsó fordulójába, és szereztek ezzel értékes többletpontokat a felsőoktatási felvételihez.

  • 1. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium - 35 döntős
  • 2. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium - 32 döntős
  • 3. Lovassy László Gimnázium, Veszprém - 29 döntős
  • 4. Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium - 22 döntős
  • 5. Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium - 21 döntős
  • 6. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr - 16 döntős
  • 7. Pécsi Leőwey Klára Gimnázium - 12 döntős
  • 8. Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok - 11 döntős
  • 8. Vetési Albert Gimnázium, Veszprém - 11 döntős
  • 10. Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium, Eger - 10 döntős
Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.