A legtöbb országban csökkent, Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyók száma

Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.

  • Csik Veronika

Az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre kisebb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent – derült ki az Eurostat friss jelentéséből.

Hátulról a hatodikak

Tíz év alatt külön nézve az országokat szinte az összes EU-tagállam hozta a javulást, kivéve Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Svédországot, Luxemburgot és Bulgáriát - ezekben az országokban nemhogy csökkent volna az előző évhez képest, egyenesen nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. A legrosszabbul Málta, Spanyolország, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Ciprus teljesít.

Uniós terv 2030-ra minden országban 9% alá csökkenteni a számot. Magyarország jelenleg 13%-os iskolaelhagyási arányokat tud felmutatni.

Eurostat

Tizennyolc tagállam egyébként már teljesítette 2030-ra kitűzött célokat. Belgium, Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország tíz évvel előzte meg a többieket.

Diplomaszerzésben sem jeleskedünk

Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák.

A srácok előbb lelépnek

A statisztikák szerint a fiúkra jellemzőbb, hogy korábban lépnek ki az oktatásból, mint a lányok. Tavaly átlagosan a fiúk 11,8%-a, míg a lányoknak csupán 8%-a volt korai iskolaelhagyó. 2019-hez képest a korai iskolaelhagyók aránya egyébként változatlan.

Eurostat

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.