Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
Az oktatásból idő előtt kikerülő 18–24 évesek száma az elmúlt 10 évben az Európai Unióban egyre kisebb: a 2010-es 13,8%-ról az átlag 2020-ban 10% alá csökkent – derült ki az Eurostat friss jelentéséből.
Hátulról a hatodikak
Tíz év alatt külön nézve az országokat szinte az összes EU-tagállam hozta a javulást, kivéve Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Svédországot, Luxemburgot és Bulgáriát - ezekben az országokban nemhogy csökkent volna az előző évhez képest, egyenesen nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. A legrosszabbul Málta, Spanyolország, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Ciprus teljesít.
Uniós terv 2030-ra minden országban 9% alá csökkenteni a számot. Magyarország jelenleg 13%-os iskolaelhagyási arányokat tud felmutatni.
Tizennyolc tagállam egyébként már teljesítette 2030-ra kitűzött célokat. Belgium, Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország tíz évvel előzte meg a többieket.
| Diplomaszerzésben sem jeleskedünk |
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák. |
A srácok előbb lelépnek
A statisztikák szerint a fiúkra jellemzőbb, hogy korábban lépnek ki az oktatásból, mint a lányok. Tavaly átlagosan a fiúk 11,8%-a, míg a lányoknak csupán 8%-a volt korai iskolaelhagyó. 2019-hez képest a korai iskolaelhagyók aránya egyébként változatlan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
