Ha azonnal elkezdik oltani a tanárokat, egyáltalán védettek lesznek az érettségiig?

Sokak szerint közeleg az utolsó pillanat, amikor még úgy lehet elkezdeni a tanárok oltását, hogy védetté váljanak az érettségiig. Az oktatásban dolgozók oltását a szakszervezetek mellett egyre többen kérik a döntéshozóktól.

  • Csik Veronika

A Pedagógusok Szakszervezete egy budapesti kerületben és egy nagyvárosban több száz tanárt kérdezett meg gyorskérdőívben - írja az ATV -, amiből kiderült, hogy a válaszadók 60 százaléka azt mondja: amíg nincsenek beoltva és nem alakult ki a teljes védettség, valamint, amíg a gyerekek nem védettek, addig nem szabad az oktatást visszaengedni a tantermekbe. A kérdőívből az is kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusok több mint 70 százaléka tartja fontosnak az oltást.

A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően

mondta korábban a parlamentben Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere, mikor a tanárok oltásáról kérdezték. A szakszervezetek szerint viszont, addig nem lehet megnyitni az iskolákat, amíg a pedagógusok nincsenek beoltva. A Pedagógusok Szakszervezete egyébként úgy tudja, 60 pedagógus halt meg koronavírus-fertőzésben, bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.

Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.