Sokak szerint közeleg az utolsó pillanat, amikor még úgy lehet elkezdeni a tanárok oltását, hogy védetté váljanak az érettségiig. Az oktatásban dolgozók oltását a szakszervezetek mellett egyre többen kérik a döntéshozóktól.
A Pedagógusok Szakszervezete egy budapesti kerületben és egy nagyvárosban több száz tanárt kérdezett meg gyorskérdőívben - írja az ATV -, amiből kiderült, hogy a válaszadók 60 százaléka azt mondja: amíg nincsenek beoltva és nem alakult ki a teljes védettség, valamint, amíg a gyerekek nem védettek, addig nem szabad az oktatást visszaengedni a tantermekbe. A kérdőívből az is kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusok több mint 70 százaléka tartja fontosnak az oltást.
A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően
- mondta korábban a parlamentben Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere, mikor a tanárok oltásáról kérdezték. A szakszervezetek szerint viszont, addig nem lehet megnyitni az iskolákat, amíg a pedagógusok nincsenek beoltva. A Pedagógusok Szakszervezete egyébként úgy tudja, 60 pedagógus halt meg koronavírus-fertőzésben, bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) mellett, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
