Kásler Miklós: A tanárok akkor kapnak oltást, amikor mindenki más

A miniszter mondataiból továbbra is úgy tűnik, hogy nem lesz „soron kívüli” oltás az oktatásban – a tegnapi parlamenti ülésen, az azonnali kérdések között az oltás mellett előkerült a KRÉTA-rendszer is.

  • Csik Veronika

Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) miniszterét a jobbikos Csányi Tamás kérdezte a digitális oktatásról, a tanárok oltásáról és a Kréta-rendszerről is – a Mérce élőben közvetítette az ülést (az oktatási kérdések a 41. perctől kerülnek elő). A képviselő először azt kérdezte, hogy mennyibe került az adófizetőknek a Kréta-rendszer, illetve beoltják-e a tantermen kívüli oktatási időszakban azokat a tanárokat, akik ezt igénylik. Az is kérdés volt az ülésen: kompenzálják-e a tanárokat a saját eszközbeszerzéseikért, a szakszervezetek által megnevezett "jelképes százezer forinttal”? Valamint az otthonmaradó szülőket segítik-e pótszabadsággal?

Kásler Miklós válaszát azzal kezdte, szerinte a tavalyi átállás, a pedagóguskar rendkívüli teljesítménye volt. Majd úgy folytatta, „rendelkezésre áll az internetelérhetőség, az európai átlag felett, a szélessávú lehetőségek ugyanígy rendelkezésre állnak magyar pedagógusok több mint 60 százaléka úgy értékeli, ezt a rendszert megfelelően tudja használni. A digitális tartalmakat az ország kifejlesztette, a felhasználók mértéke jelentősen megnőtt. Elérhetők a tankönyvek, jegyzetek, példatárak, a magyar kultúra kincsei, több mint kilencven film és lehetne folytatni a felsorolást”.

A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”

- tette hozzá.

Úgy néz ki nem lesz külön oltás, pedig sokan kérték

Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.