A pénteki adatok szerint az Operatív törzs jelenleg 208 óvodában és 37 általános iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 217 általános iskolai osztályban és 22 általános iskolában pedig digitális tanrendet. Ez hatalmas ugrás az elmúlt napok számaihoz képest.
Szerdán és csütörtökön még csak 133 óvodában és 24 általános iskolában volt rendkívüli szünet a koronavírus-járvány miatt, kedden 109 óvoda tartott zárva, pénteken viszont már 208 bezárt óvodáról számolt be az Operatív törzs. Ez azt jelenti, hogy három nap alatt 99, csak az elmúlt egy nap alatt pedig 75 óvoda zárt be a járványügyi intézkedések miatt - szúrta ki a 24.hu a kormány által közzétett számokat.
Ahogy azt már többször is megírtuk, szerdától 8. osztálytól fölfelé, illetve a felsőoktatási intézményekben átálltak az online oktatásra, 14 éves kor alatt viszont továbbra is kötelező a diákoknak bejárni az iskolába. Az intézkedés megosztja az általános iskolások szüleit is: egyre többen féltik a gyermeküket és döntenek úgy, hogy kiveszik őket a suliból.
A tanári szervezetek egyébként elégedettek a kormány intézkedéseivel, van azonban még jó néhány kiegészítés, amire szerintük szükség lenne az oktatási intézményekben. Ezekről itt írtunk korábban.
Szigorodnak a szabályok, de mi a különbség a 13 és 14 évesek között?
Nekünk is rengetegen tettétek fel ezt a kérdést, amióta Orbán Viktor bejelentette az új intézkedéseket. Ezért most létrehoztunk egy szavazást, amelyben kifejthetitek a véleményeteket a témával kapcsolatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
