Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete még márciusban tette közzé azt a 12 pontos javaslatcsomagot, amelyet az új kormány számára fogalmazott meg. A dokumentumban a finanszírozástól kezdve a gyermeklétszám csökkentésén át a dolgozók bérrendezéséig több területen is változásokat sürgetnek.
A BDDSZ szerint jelenleg a bölcsődékben dolgozók három különböző szabályozás szerint kapják a fizetésüket. Van, aki a pedagógus-életpálya alapján, mások a közalkalmazotti bértábla és bölcsődei pótlék, illetve a közalkalmazotti bértábla és különböző szociális ágazati pótlékok alapján keresnek. A szakszervezet szerint ez jelentős bérfeszültséget okoz az intézményekben.
A dokumentumban azt írják: nem elfogadható, hogy ugyanazon a munkahelyen, azonos gyermekeket ellátó, akár hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás és nem diplomás szakdolgozók havi keresete között bruttó 200-300 ezer forintos különbség legyen.
A BDDSZ ezért egy önálló, egységes bölcsődei ágazati bértábla kidolgozását javasolja, amely figyelembe venné a munkában eltöltött időt és a végzettséget, ugyanakkor nem okozna folyamatos feszültséget sem a különböző fenntartású bölcsődékben, sem a köznevelési és a szociális ágazat dolgozói között. A szakszervezet szerint a bérkülönbségek megszüntetéséhez minden dolgozóra kiterjedő, arányos alapbéremelésre is szükség lenne.
A szakszervezet szerint a túlterheltség csökkentése érdekében a jelenlegi szabályokat is módosítani kellene. Javaslatuk szerint egy kisgyermeknevelőre legfeljebb öt gyermek jusson, mert szerintük ez szolgálná leginkább a gyermekek fejlődését és a magas színvonalú ellátást.
A BDDSZ azt is szeretné, ha a bölcsődék működését a központi költségvetés szinte teljes egészében finanszírozná. Álláspontjuk szerint a támogatásnak fedeznie kellene a béreket, azok járulékait és az intézmények működési költségeit is.
Emellett egységesebb szabályozást kérnek a családi és munkahelyi bölcsődék számára is. A szakszervezet szerint ezekben az ellátási formákban jelenleg nem minden esetben biztosítottak ugyanazok a szakmai és személyi feltételek, mint a hagyományos bölcsődékben.
A javaslatcsomagban szerepel az is, hogy a bölcsődei ágazatnak önálló érdekegyeztető fórumot kellene létrehozni, valamint fel kellene oldani a munkáltatói tagdíjlevonás tilalmát.
A BDDSZ emellett azt is kezdeményezi, hogy április 21., a Bölcsődék Napja munkaszüneti nap legyen minden bölcsődei dolgozó számára, hasonlóan a szociális munka napjához.
A szakszervezet szerint a bölcsődei ellátásba történő befektetés hosszú távon nemcsak a gyermekek fejlődését segíti, hanem a társadalom és a gazdaság számára is megtérülő beruházás.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
