Akár 200-300 ezer forintos bérkülönbség is lehet ugyanabban a bölcsődében dolgozók között

Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete még márciusban tette közzé azt a 12 pontos javaslatcsomagot, amelyet az új kormány számára fogalmazott meg. A dokumentumban a finanszírozástól kezdve a gyermeklétszám csökkentésén át a dolgozók bérrendezéséig több területen is változásokat sürgetnek.

Három különböző bérrendszer működik egyszerre

A BDDSZ szerint jelenleg a bölcsődékben dolgozók három különböző szabályozás szerint kapják a fizetésüket. Van, aki a pedagógus-életpálya alapján, mások a közalkalmazotti bértábla és bölcsődei pótlék, illetve a közalkalmazotti bértábla és különböző szociális ágazati pótlékok alapján keresnek. A szakszervezet szerint ez jelentős bérfeszültséget okoz az intézményekben.

A dokumentumban azt írják: nem elfogadható, hogy ugyanazon a munkahelyen, azonos gyermekeket ellátó, akár hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás és nem diplomás szakdolgozók havi keresete között bruttó 200-300 ezer forintos különbség legyen.

A BDDSZ ezért egy önálló, egységes bölcsődei ágazati bértábla kidolgozását javasolja, amely figyelembe venné a munkában eltöltött időt és a végzettséget, ugyanakkor nem okozna folyamatos feszültséget sem a különböző fenntartású bölcsődékben, sem a köznevelési és a szociális ágazat dolgozói között. A szakszervezet szerint a bérkülönbségek megszüntetéséhez minden dolgozóra kiterjedő, arányos alapbéremelésre is szükség lenne.

A dolgozók terhelését és a finanszírozást is átalakítanák

A szakszervezet szerint a túlterheltség csökkentése érdekében a jelenlegi szabályokat is módosítani kellene. Javaslatuk szerint egy kisgyermeknevelőre legfeljebb öt gyermek jusson, mert szerintük ez szolgálná leginkább a gyermekek fejlődését és a magas színvonalú ellátást.

A BDDSZ azt is szeretné, ha a bölcsődék működését a központi költségvetés szinte teljes egészében finanszírozná. Álláspontjuk szerint a támogatásnak fedeznie kellene a béreket, azok járulékait és az intézmények működési költségeit is.

Emellett egységesebb szabályozást kérnek a családi és munkahelyi bölcsődék számára is. A szakszervezet szerint ezekben az ellátási formákban jelenleg nem minden esetben biztosítottak ugyanazok a szakmai és személyi feltételek, mint a hagyományos bölcsődékben.

Több szakmai egyeztetést és munkaszüneti napot is kérnek

A javaslatcsomagban szerepel az is, hogy a bölcsődei ágazatnak önálló érdekegyeztető fórumot kellene létrehozni, valamint fel kellene oldani a munkáltatói tagdíjlevonás tilalmát.

A BDDSZ emellett azt is kezdeményezi, hogy április 21., a Bölcsődék Napja munkaszüneti nap legyen minden bölcsődei dolgozó számára, hasonlóan a szociális munka napjához.

A szakszervezet szerint a bölcsődei ellátásba történő befektetés hosszú távon nemcsak a gyermekek fejlődését segíti, hanem a társadalom és a gazdaság számára is megtérülő beruházás.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.