Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete még márciusban tette közzé azt a 12 pontos javaslatcsomagot, amelyet az új kormány számára fogalmazott meg. A dokumentumban a finanszírozástól kezdve a gyermeklétszám csökkentésén át a dolgozók bérrendezéséig több területen is változásokat sürgetnek.
A BDDSZ szerint jelenleg a bölcsődékben dolgozók három különböző szabályozás szerint kapják a fizetésüket. Van, aki a pedagógus-életpálya alapján, mások a közalkalmazotti bértábla és bölcsődei pótlék, illetve a közalkalmazotti bértábla és különböző szociális ágazati pótlékok alapján keresnek. A szakszervezet szerint ez jelentős bérfeszültséget okoz az intézményekben.
A dokumentumban azt írják: nem elfogadható, hogy ugyanazon a munkahelyen, azonos gyermekeket ellátó, akár hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás és nem diplomás szakdolgozók havi keresete között bruttó 200-300 ezer forintos különbség legyen.
A BDDSZ ezért egy önálló, egységes bölcsődei ágazati bértábla kidolgozását javasolja, amely figyelembe venné a munkában eltöltött időt és a végzettséget, ugyanakkor nem okozna folyamatos feszültséget sem a különböző fenntartású bölcsődékben, sem a köznevelési és a szociális ágazat dolgozói között. A szakszervezet szerint a bérkülönbségek megszüntetéséhez minden dolgozóra kiterjedő, arányos alapbéremelésre is szükség lenne.
A szakszervezet szerint a túlterheltség csökkentése érdekében a jelenlegi szabályokat is módosítani kellene. Javaslatuk szerint egy kisgyermeknevelőre legfeljebb öt gyermek jusson, mert szerintük ez szolgálná leginkább a gyermekek fejlődését és a magas színvonalú ellátást.
A BDDSZ azt is szeretné, ha a bölcsődék működését a központi költségvetés szinte teljes egészében finanszírozná. Álláspontjuk szerint a támogatásnak fedeznie kellene a béreket, azok járulékait és az intézmények működési költségeit is.
Emellett egységesebb szabályozást kérnek a családi és munkahelyi bölcsődék számára is. A szakszervezet szerint ezekben az ellátási formákban jelenleg nem minden esetben biztosítottak ugyanazok a szakmai és személyi feltételek, mint a hagyományos bölcsődékben.
A javaslatcsomagban szerepel az is, hogy a bölcsődei ágazatnak önálló érdekegyeztető fórumot kellene létrehozni, valamint fel kellene oldani a munkáltatói tagdíjlevonás tilalmát.
A BDDSZ emellett azt is kezdeményezi, hogy április 21., a Bölcsődék Napja munkaszüneti nap legyen minden bölcsődei dolgozó számára, hasonlóan a szociális munka napjához.
A szakszervezet szerint a bölcsődei ellátásba történő befektetés hosszú távon nemcsak a gyermekek fejlődését segíti, hanem a társadalom és a gazdaság számára is megtérülő beruházás.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
