Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete még márciusban tette közzé azt a 12 pontos javaslatcsomagot, amelyet az új kormány számára fogalmazott meg. A dokumentumban a finanszírozástól kezdve a gyermeklétszám csökkentésén át a dolgozók bérrendezéséig több területen is változásokat sürgetnek.
A BDDSZ szerint jelenleg a bölcsődékben dolgozók három különböző szabályozás szerint kapják a fizetésüket. Van, aki a pedagógus-életpálya alapján, mások a közalkalmazotti bértábla és bölcsődei pótlék, illetve a közalkalmazotti bértábla és különböző szociális ágazati pótlékok alapján keresnek. A szakszervezet szerint ez jelentős bérfeszültséget okoz az intézményekben.
A dokumentumban azt írják: nem elfogadható, hogy ugyanazon a munkahelyen, azonos gyermekeket ellátó, akár hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező diplomás és nem diplomás szakdolgozók havi keresete között bruttó 200-300 ezer forintos különbség legyen.
A BDDSZ ezért egy önálló, egységes bölcsődei ágazati bértábla kidolgozását javasolja, amely figyelembe venné a munkában eltöltött időt és a végzettséget, ugyanakkor nem okozna folyamatos feszültséget sem a különböző fenntartású bölcsődékben, sem a köznevelési és a szociális ágazat dolgozói között. A szakszervezet szerint a bérkülönbségek megszüntetéséhez minden dolgozóra kiterjedő, arányos alapbéremelésre is szükség lenne.
A szakszervezet szerint a túlterheltség csökkentése érdekében a jelenlegi szabályokat is módosítani kellene. Javaslatuk szerint egy kisgyermeknevelőre legfeljebb öt gyermek jusson, mert szerintük ez szolgálná leginkább a gyermekek fejlődését és a magas színvonalú ellátást.
A BDDSZ azt is szeretné, ha a bölcsődék működését a központi költségvetés szinte teljes egészében finanszírozná. Álláspontjuk szerint a támogatásnak fedeznie kellene a béreket, azok járulékait és az intézmények működési költségeit is.
Emellett egységesebb szabályozást kérnek a családi és munkahelyi bölcsődék számára is. A szakszervezet szerint ezekben az ellátási formákban jelenleg nem minden esetben biztosítottak ugyanazok a szakmai és személyi feltételek, mint a hagyományos bölcsődékben.
A javaslatcsomagban szerepel az is, hogy a bölcsődei ágazatnak önálló érdekegyeztető fórumot kellene létrehozni, valamint fel kellene oldani a munkáltatói tagdíjlevonás tilalmát.
A BDDSZ emellett azt is kezdeményezi, hogy április 21., a Bölcsődék Napja munkaszüneti nap legyen minden bölcsődei dolgozó számára, hasonlóan a szociális munka napjához.
A szakszervezet szerint a bölcsődei ellátásba történő befektetés hosszú távon nemcsak a gyermekek fejlődését segíti, hanem a társadalom és a gazdaság számára is megtérülő beruházás.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
