Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, aki szerint a kritikai gondolkodás ma már elengedhetetlen kompetencia, „üldözték az elmúlt 16 évben”.
Lannert Judit Facebook-bejegyzésében írta, hogy tavasszal hirdette meg a fiatalok részvételi programját, amelynek egyik első állomása az idei EFOTT volt. A fesztiválon a Diákrészvételi Munkacsoport önkénteseivel közösen tartottak workshopot, ahol a résztvevők saját tapasztalataik és elképzeléseik alapján fogalmazhatták meg, szerintük milyen irányba kellene fejlődnie a magyar felsőoktatásnak.
A fórumon alkalmazott módszer ugyan Magyarországon újdonságnak számít az oktatáspolitikában, de több nemzetközi jó gyakorlatra épül. A workshop során a fiatalok több kérdésről is beszélgettek. Többek között arról,
A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a jelenlegi oktatásban sokszor még mindig a lexikális tudás dominál, miközben a 21. században egyre nagyobb szerepe van az olyan készségeknek, mint a kritikai gondolkodás.
Ha a 21. században tényleg meg akarunk érkezni, akkor olyan kompetenciákkal kell rendelkezni, mint a kritikai gondolkodás. Enélkül megesz minket a világ
– fogalmazott Lannert Judit. Azt is hangsúlyozta, hogy csak akkor van értelme az ilyen fórumoknak, ha a döntéshozók valóban meghallgatják a fiatalok véleményét.
A workshop egyik résztvevője, aki pedagógusnak készül, a videóban úgy fogalmazott: a fórum után „először éreztem azt, hogy demokratikus Magyarországon élek”. Elmondása szerint azért volt számára fontos a részvétel, mert úgy érezte, végre valóban meghallgatják a fiatalok hangját, és beleszólhatnak az őket érintő oktatási kérdésekbe.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
