Az iskoláké lesz a felelősség a járványügyi kérdésekben, de az oktatási tárca nagyvonalúan biztosítja majd a fertőtlenítőszert.
Az iskolákban többek között alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni, illetve ha osztályok váltják egymást a termekben a szünetben azokat is újra át kell fertőtleníteni, maszkot viselni azonban nem lesz kötelező - foglalja össze a héten hozott döntéseket a HVG e heti számában.
Hozzáteszik, a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres védőtávolságot be lehessen tartani. A nagy kérdés azonban, hogyan lehetne ezeket az ajánlásokat betartani egy olyan iskolában, amit adott esetben több száz éve építettek - feleannyi gyerek számára, amit ahányan odajárnak. Az iskolák jelentős része - az "elitiskolák" csaknem mindegyike - régi, korszerűtlen épületben működik, ahol a folyosók szűkösek, a közösségi terek sokszor hiányoznak, a mosdók elavultak.
A HVG által megkérdezett igazgatók azonban mindezek ellenére inkább várakozással állnak a tanév előtt, mintsem félve, bár a beszélgetésekből kiderült, hogy hiányolják a pontos információkat a vírus terjedéséről.
Mi lesz azokkal, akik most kezdik az iskolát? Az idei elsősök amúgy is hátrányból indulnak. A tavaly nyáron ugyanis jelentősen szigorította a kormány a beiskolázás szabályait, így már mindenkinek 6 éves korban kötelező az iskolakezdés.
Mi lesz, ha jön a második hullám? Az érdekvédők az osztrák modellt javasolják. A hibrid oktatás szerint az egyik héten 3, a másik héten 2 napot töltenének a diákok az iskolákban, a többi napon otthonról tanulnának. A HVG cikke szerint ez már harmadiktól megoldást jelenthetne - így lenne elegendő tanterem, és a tanárok is jobban bírnák a terhelést.
A teljes cikket elolvashatjátok a HVG e heti számában.
Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban
Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
