Az iskoláké lesz a felelősség a járványügyi kérdésekben, de az oktatási tárca nagyvonalúan biztosítja majd a fertőtlenítőszert.
Az iskolákban többek között alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni, illetve ha osztályok váltják egymást a termekben a szünetben azokat is újra át kell fertőtleníteni, maszkot viselni azonban nem lesz kötelező - foglalja össze a héten hozott döntéseket a HVG e heti számában.
Hozzáteszik, a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres védőtávolságot be lehessen tartani. A nagy kérdés azonban, hogyan lehetne ezeket az ajánlásokat betartani egy olyan iskolában, amit adott esetben több száz éve építettek - feleannyi gyerek számára, amit ahányan odajárnak. Az iskolák jelentős része - az "elitiskolák" csaknem mindegyike - régi, korszerűtlen épületben működik, ahol a folyosók szűkösek, a közösségi terek sokszor hiányoznak, a mosdók elavultak.
A HVG által megkérdezett igazgatók azonban mindezek ellenére inkább várakozással állnak a tanév előtt, mintsem félve, bár a beszélgetésekből kiderült, hogy hiányolják a pontos információkat a vírus terjedéséről.
Mi lesz azokkal, akik most kezdik az iskolát? Az idei elsősök amúgy is hátrányból indulnak. A tavaly nyáron ugyanis jelentősen szigorította a kormány a beiskolázás szabályait, így már mindenkinek 6 éves korban kötelező az iskolakezdés.
Mi lesz, ha jön a második hullám? Az érdekvédők az osztrák modellt javasolják. A hibrid oktatás szerint az egyik héten 3, a másik héten 2 napot töltenének a diákok az iskolákban, a többi napon otthonról tanulnának. A HVG cikke szerint ez már harmadiktól megoldást jelenthetne - így lenne elegendő tanterem, és a tanárok is jobban bírnák a terhelést.
A teljes cikket elolvashatjátok a HVG e heti számában.
Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban
Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
