A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vennie a járvány idején

A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz. Erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért - derült ki a Budapest Bank megbízásából az Ipsos Instant Research által készített legfrissebb kutatásából.

  • Eduline/MTI

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelik: a koronavírus-járvány miatt a magyar közoktatás rekord sebességgel állt át a digitális oktatásra.

A diákok fele laptopot, negyede asztali számítógépet, 14 százalék mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt, 64 százalék válaszolta ezt. A kutatás szerint a tanárok és diákok elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), e-mail (54 százalék), valamint Facebook csoportokon keresztül tartották a kapcsolatot.

Mi vár a diákokra szeptembertől?

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, jelenleg az a cél, hogy az iskolák szeptember 1-jén hagyományos, megszokott formában nyithassanak ki. Arról is írtunk, hogy sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a tantermi oktatást tavasszal, ezért amennyiben szeptembertől a járványhelyzet miatt újabb intézkedésekre lesz szükség, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelné azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges.

Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak

Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák a tanévkezdéssel kapcsolatban, azonban hivatalos állásfoglalást vagy támpontokat még nem kapnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.