Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a tantermi oktatást, ezért amennyiben szeptembertől a járványhelyzet miatt újabb intézkedésekre lesz szükség, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelné azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: ősszel remélhetőleg elkerülhető a rendszerszintű átállás a digitális munkarendre, és csak ott kell erről döntést hozni, ahol járványügyileg szükséges.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint ez azért is fontos, hogy minden diák egyenlő eséllyel tudjon bekapcsolódni az oktatásba, illetve a szülők tehermentesítve legyenek a gyermekfelügyelet biztosításával - közölték a Népszavával. A szaktárca szerint a gyermekfelügyelet miatt az iskolaőrökre is mindenképpen szükség lesz a jelenlétüket igénylő iskolákban.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a lapnak elmondta, elfogadható, ha egy újabb veszélyhelyzet esetén nem egyszerre áll át minden iskola az online oktatásra, mivel tavasszal sem minden településen jelent meg a vírus. Sok diák pedig - különösen a hátrányos helyzetű régiókban élők - lemaradtak a többiektől, ugyanis nem tudták elérni az iskolák digitális oktatását.
Az Emmi szeretné csökkenteni ezt a szakadékot a diákok között, ezért a most zajló nemzeti konzultációban kikérik az emberek véleményét, támogatják-e, hogy járvány esetén ingyenes legyen az internet az iskolás gyermeket nevelő családoknak illetve a pedagógusoknak.
Csaknem tízmillió diák eshet ki végleg az oktatásból az év végéig a járvány miatt
Világszerte mintegy 9,7 millió tanuló eshet ki az iskolából a járvány lecsengésével - figyelmeztetett a londoni székhelyű Save the Children nemzetközi segélyszervezet hétfőn.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.