Várhatóan a hagyományos és a távoktatás ötvözésével - azaz hibrid oktatással - indulhat a következő tanév az iskolákban. De mit jelentene ez a különböző korosztályok számára?
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke erre reagálva elmondta, tapasztalataik szerint már a diákok, a szülők és a tanárok is nagyon várják a szeptemberi hagyományos iskolakezdést, ugyanakkor a hagyományos és a távoktatást ötvöző oktatásra, vagyis hibrid oktatásra lehet számítani szeptembertől. Ez a fogalom korábban nem létezett a magyar közoktatásban, ezért többeknek magyarázatra szorulhat, hogy pontosan mit is kell érteni alatta.
Korrábban már beszámoltunk róla, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a járványhelyzetre tekintettel tantermi és online kurzusok kombinációjával indul a tanév, illetve arról is írtunk, hogy a Corvinus Egyetemen szintén hibrid oktatásra készülnek - a 40 főnél nagyobb előadások online lesznek megtartva, a 40 fő alatti szemináriumok pedig személyesen fognak zajlani.
De mit jelent a hibrid oktatás az általános és középiskolákra nézve?
A vegyes rendszer többféleképpen is érthető: a digitális tanítás az alsóbb évfolyamosok számára sokkal nehezebben értelmezhető, így számukra mindenképpen, - még akkor is, ha komolyabb járvány lenne - biztosítani kell a személyes kontaktussal járó lehetőséget - mondta Horváth Péter a 24.hu-nak. Szerinte ezek az évfolyamok különleges helyzetben vannak, hiszen kevesebb utazással járnak iskolába, valamint az otthoni tanuláshoz szülői felügyeletre lenne szükségük. A szülőknek pedig a tavaszi távoktatás miatt igencsak megfogyatkozott a szabadságkeretük.
Az NPK elnöke hozzátette: a fertőzöttség mértéke az előző félévben sem volt egyenletes az országon belül, ezért nem központi, hanem helyi intézkedésekre lenne szükség. Ez egybecseng az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi közlésével, miszerint csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges.
Horváth Péter szerint a felsőbb évfolyamokon, főként a középiskolákban már életszerűbb az önálló munkára építő, egyéni felelősséggel járó digitális munkarend. Viszont ebben a korosztályban is rengeteg nehézséggel járna, ha mindezt ugyanolyan hosszú - ha nem hosszabb - ideig kellene fenntartani, mint tavasszal. Éppen ezért az NPK elnöke úgy gondolja, itt is ki kell alakítani egy úgynevezett tanulási-tanítási ciklust, ezt nevezte „hibridnek”. A fogalom alatt a tananyag átadását (magyarázat a tananyag kezdetén), a feladatkiadást (önálló otthoni munkavégzést), illetve az ellenőrzést, konzultációt (a tudás megerősítését, számonkérést) értette. Meglátása szerint az első szakasz az iskolában, a második otthon, a harmadik pedig vegyesen - de szerencsésebb lenne, ha az iskolában - zajlana.
Az NPK elnöke azt is leszögezte, hogy vannak bizonyos évfolyamok - a kezdő elsősök, iskolát váltó kilencedikesek -, ahol sokkal nehezebb, mi több, lehetetlen lenne távoktatásban elindítani a tanévet, ezért minden érintettnek az az érdeke, hogy hagyományosan indulhasson az oktatás szeptembertől.
Világszerte komoly probléma lehet abból, ha ősszel nem nyitnak ki az iskolák
Akár "nemzedéki katasztrófa" lehet a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból - mondta António Guterres ENSZ-főtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
