Biztos, hogy az iskolaőrség az egyetlen megoldás az iskolai erőszak ellen?

Az utóbbi napokban már többször írtunk róla, hogy 2020. szeptember 1-jétőtől iskolaőrökkel növelnék a tanárok és a tanulók biztonságérzetét az intézményekben. De biztos, hogy ez az egyetlen megoldás az iskolai erőszak megfékezésére? Utánajártunk, milyen alternatív megoldások léteznek az iskolákban.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Győri Váci Mihály Általános Iskolában felsős diákok szoktak vigyázni a kisebbekre. A felsős tanulók animátorként vannak kinn a szünetekben az alsósokkal, hogy észrevegyék, ha valamelyik gyereket bántalmazás éri, kezeljék a konfliktusokat, játszanak és beszélgessenek a kicsikkel. A diákokat az iskola igazgatója készíti fel az animátorságra - témákat, játékokat ajánl nekik, és megbeszélik, hogy hogyan kezeljék az alsósok között felmerülő problémákat.

A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban is kialakították már egy sajátos rendszert, amivel megelőzhető az intézmény falain belül történő érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak. A védelmi csoport három bencés, a gimnáziumban tanító tanárból áll, akiket baj esetén felkereshetnek a gyerekek. A tanároknak pedig kötelességük azonnal meghallgatni a diákokat. Nem mondhatják azt, hogy most nincs idejük rá, és nem is bagatellizálhatják el a gyerekek gondjait. A kezdeményezésért az intézmény igazgatója tavaly decemberben kitüntetést is kapott. Erről itt írtunk részletesebben.

Több program is működik az iskolai erőszak ellen

Ilyen például a Békés Iskolák program vagy a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Nemecsek programja, amelyek azért indultak, hogy megelőzzék, kezeljék és utánkövessék az iskolai bántalmazást. Ezeknek a programoknak a keretében az iskolák olyan alternatívákat tanulhatnak meg, amelyekkel külső segítség nélkül, békés úton tudják kezelni az iskolai erőszakot.

Iskolaőrség: Applikáción keresztül kérhetnek majd segítséget a tanárok?

Az államtitkár a benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában részletesebben beszélt az iskolaőrségről, ami egy rendészeti szervként működne.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.