Az utóbbi napokban már többször írtunk róla, hogy 2020. szeptember 1-jétőtől iskolaőrökkel növelnék a tanárok és a tanulók biztonságérzetét az intézményekben. De biztos, hogy ez az egyetlen megoldás az iskolai erőszak megfékezésére? Utánajártunk, milyen alternatív megoldások léteznek az iskolákban.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Győri Váci Mihály Általános Iskolában felsős diákok szoktak vigyázni a kisebbekre. A felsős tanulók animátorként vannak kinn a szünetekben az alsósokkal, hogy észrevegyék, ha valamelyik gyereket bántalmazás éri, kezeljék a konfliktusokat, játszanak és beszélgessenek a kicsikkel. A diákokat az iskola igazgatója készíti fel az animátorságra - témákat, játékokat ajánl nekik, és megbeszélik, hogy hogyan kezeljék az alsósok között felmerülő problémákat.
A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban is kialakították már egy sajátos rendszert, amivel megelőzhető az intézmény falain belül történő érzelmi, verbális vagy fizikai erőszak. A védelmi csoport három bencés, a gimnáziumban tanító tanárból áll, akiket baj esetén felkereshetnek a gyerekek. A tanároknak pedig kötelességük azonnal meghallgatni a diákokat. Nem mondhatják azt, hogy most nincs idejük rá, és nem is bagatellizálhatják el a gyerekek gondjait. A kezdeményezésért az intézmény igazgatója tavaly decemberben kitüntetést is kapott. Erről itt írtunk részletesebben.
Több program is működik az iskolai erőszak ellen
Ilyen például a Békés Iskolák program vagy a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Nemecsek programja, amelyek azért indultak, hogy megelőzzék, kezeljék és utánkövessék az iskolai bántalmazást. Ezeknek a programoknak a keretében az iskolák olyan alternatívákat tanulhatnak meg, amelyekkel külső segítség nélkül, békés úton tudják kezelni az iskolai erőszakot.
Iskolaőrség: Applikáción keresztül kérhetnek majd segítséget a tanárok?
Az államtitkár a benyújtott törvénymódosítási javaslat vitájában részletesebben beszélt az iskolaőrségről, ami egy rendészeti szervként működne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
