Iskolák újranyitása: így áll most a helyzet a többi országban

Országonként eltérő, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldása milyen mértékben érinti az oktatási intézményeket. Van, ahol az idei tanév végére még visszaülhetnek a diákok az iskolapadba, míg máshol erre legalább szeptemberig várni kell. Utánajártunk, hogy áll most a helyzet a többi országban.

  • Eduline

Szlovákia

Szlovákiában április 22-én kezdték el a korlátozások feloldásának első szakaszát, amit május 6-ától kéthetes ciklusokban a második és harmadik fázis követett. A kormányfő május 20-ára ígérte a negyedik szakaszt, amikor már vélhetően az iskolák és óvodák megnyitásával is számolnak. Ezekről azonban a vezetőség külön is tárgyal és több lehetőséget is megvitatnak majd. Jelen állás szerint az óvodák és az alapiskolák júniusban nyitnának újra, de nem kötelezően, hanem az intézményvezetők döntése alapján.

Ausztria

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a végzős osztályok tanulói május 4-én mehettek először iskolába, két héttel később az általános iskolások, a középiskolások és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek az iskolapadokba, a többiek pedig június 3-tól vehetnek majd részt az iskolai oktatásban. Az oktatás szigorú óvintézkedések mellett folytatódik, ezért az iskolai osztályok tanulói nem lehetnek jelen egyszerre a tanórákon.

Románia

Bár a járvány terjedése lassulni kezdett, de az iskolák még határozatlan ideig zárva maradnak az országban. A záróvizsgára készülő végzősök kisebb csoportokban bejárhatnak majd a felkészítőkre, de a többi diák és az egyetemi hallgatók számára a rendkívüli állapot lejárta után is zárva maradnak a tanintézmények. Az oktatás online folytatódik, a tanévet pedig az eddig szerzett jegyek alapján zárják le. Az érettségit és a nyolcadikosok vizsgáját nem halasztják el, de megszervezésüknél figyelembe veszik a járványhelyzet által megkövetelt távolságtartási szabályokat.

Franciaország

Két hónapos lezárás után, május 11-én Franciaországban is újranyitottak az iskolák. Az oktatás a korábbiakhoz képest sokkal kisebb létszámmal, 15 fős osztályokban folytatódik. Erről itt írtunk részletesebben.

Dánia

Ahogy mi is írtunk róla, Európában Dánia volt az első ország, ahol újra megnyitották a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárások után. Az iskoláknak úgy kellett átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festettek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között. Az újrakezdésről képgalériát is készítettünk, amit itt nézhettek meg.

Egyesült Királyság

A miniszterelnök június 1-jétől szeretne lépéseket tenni az iskolák újranyitásával kapcsolatban. Elképzelései szerint júniustól az elsősök és a hatodikosok térnének vissza a hagyományos oktatásba, és később követné őket a többi osztály. A gimnáziumokat csak júliusban nyitná meg, először a tizedikesek és tizenkettedikesek számára. Az újranyitásról azonban megoszlanak a vélemények, erről itt írtunk részletesebben.

Kína

A január óta tartó lezárások után május elején a koronavírus-járvány kiindulópontjának tekintett Vuhan néhány iskolájában újra megkezdődhetett az oktatás. De Kína keleti részén is visszatérhettek már egyes iskolákba a diákok. Van, ahol hatalmas fejfedőkkel ellenőrzik, hogy a gyerekek ne menjenek túl közel egymáshoz. A furcsa megoldásról készült videót itt nézhetitek meg.

Nincs tömeges igény az iskolák újranyitása iránt a miniszterelnök szerint

Vajon akkor kinyitnak még a magyar iskolák a nyári szünet előtt?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.