Országonként eltérő, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldása milyen mértékben érinti az oktatási intézményeket. Van, ahol az idei tanév végére még visszaülhetnek a diákok az iskolapadba, míg máshol erre legalább szeptemberig várni kell. Utánajártunk, hogy áll most a helyzet a többi országban.
Szlovákia
Szlovákiában április 22-én kezdték el a korlátozások feloldásának első szakaszát, amit május 6-ától kéthetes ciklusokban a második és harmadik fázis követett. A kormányfő május 20-ára ígérte a negyedik szakaszt, amikor már vélhetően az iskolák és óvodák megnyitásával is számolnak. Ezekről azonban a vezetőség külön is tárgyal és több lehetőséget is megvitatnak majd. Jelen állás szerint az óvodák és az alapiskolák júniusban nyitnának újra, de nem kötelezően, hanem az intézményvezetők döntése alapján.
Ausztria
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a végzős osztályok tanulói május 4-én mehettek először iskolába, két héttel később az általános iskolások, a középiskolások és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek az iskolapadokba, a többiek pedig június 3-tól vehetnek majd részt az iskolai oktatásban. Az oktatás szigorú óvintézkedések mellett folytatódik, ezért az iskolai osztályok tanulói nem lehetnek jelen egyszerre a tanórákon.
Románia
Bár a járvány terjedése lassulni kezdett, de az iskolák még határozatlan ideig zárva maradnak az országban. A záróvizsgára készülő végzősök kisebb csoportokban bejárhatnak majd a felkészítőkre, de a többi diák és az egyetemi hallgatók számára a rendkívüli állapot lejárta után is zárva maradnak a tanintézmények. Az oktatás online folytatódik, a tanévet pedig az eddig szerzett jegyek alapján zárják le. Az érettségit és a nyolcadikosok vizsgáját nem halasztják el, de megszervezésüknél figyelembe veszik a járványhelyzet által megkövetelt távolságtartási szabályokat.
Franciaország
Két hónapos lezárás után, május 11-én Franciaországban is újranyitottak az iskolák. Az oktatás a korábbiakhoz képest sokkal kisebb létszámmal, 15 fős osztályokban folytatódik. Erről itt írtunk részletesebben.
Dánia
Ahogy mi is írtunk róla, Európában Dánia volt az első ország, ahol újra megnyitották a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárások után. Az iskoláknak úgy kellett átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festettek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között. Az újrakezdésről képgalériát is készítettünk, amit itt nézhettek meg.
Egyesült Királyság
A miniszterelnök június 1-jétől szeretne lépéseket tenni az iskolák újranyitásával kapcsolatban. Elképzelései szerint júniustól az elsősök és a hatodikosok térnének vissza a hagyományos oktatásba, és később követné őket a többi osztály. A gimnáziumokat csak júliusban nyitná meg, először a tizedikesek és tizenkettedikesek számára. Az újranyitásról azonban megoszlanak a vélemények, erről itt írtunk részletesebben.
Kína
A január óta tartó lezárások után május elején a koronavírus-járvány kiindulópontjának tekintett Vuhan néhány iskolájában újra megkezdődhetett az oktatás. De Kína keleti részén is visszatérhettek már egyes iskolákba a diákok. Van, ahol hatalmas fejfedőkkel ellenőrzik, hogy a gyerekek ne menjenek túl közel egymáshoz. A furcsa megoldásról készült videót itt nézhetitek meg.
Nincs tömeges igény az iskolák újranyitása iránt a miniszterelnök szerint
Vajon akkor kinyitnak még a magyar iskolák a nyári szünet előtt?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
