Adatokkal támasztották alá, hogy az iskolák bezárása hatékonyan csökkentené a vírus terjedését

Modellszimulációs kísérletek eredményeiből kiderült, hogy megérné bezárni az iskolákat a koronavírus-járvány csökkentése érdekében.

  • Eduline

Egy francia tanulmányban azt vizsgálták, hogy az 1-2 hetes tanítási szünetek, illetve az átlagosan 12 napos vasúti sztrájkok hogyan befolyásolják az influenza, a gasztroenteritisz vírusok és a bárányhimlő előfordulását és gyakoriságát.

A kutatásból kiderült, hogy az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között nagyjából egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot – írja a Defacto blog a Bocconi Egyetem kutatására hivatkozva, amely az ország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte.

A modellszimulációs kísérletek arra is rávilágítottak, hogy a kéthetes iskolabezárásokra december első felében lenne a legnagyobb szükség, így akár 12-14 százalékkal is csökkenhetne az adott évben megbetegedők száma.

Az elemzések alapján a tanulmány arra jutott, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. Viszont a szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.

Arról korábban már mi is írtunk, hogy szerdától március 22-ig felfüggesztik a tanítást valamennyi romániai óvodában és iskolában, hogy megelőzzék a koronavírus terjedését. Szintén iskolai szünetet rendeltek el Csehországban, és két hétre felfüggesztik az oktatási intézmények működését Madridban. De Olaszország után Iránban, majd egy szlovákiai városban is bezárták az iskolákat a koronavírus miatt. Azóta újabb országgal bővült a lista, már Görögországban is úgy döntöttek, hogy bezárnak két hétre az oktatási intézmények.

Nálunk még nem zárnak be is iskolák, de vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Erről itt írtunk korábban.

A Szent István Egyetemen már nem lehet Erasmus-programmal külföldre utazni

Lehet, hogy pórul járnak azok, akik most utaznának Erasmus-programra külföldre. A Szent István Egyetemnek már februárban voltak óvintézkedései a koronavírussal kapcsolatban, most azonban tovább szigorítottak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.