Adatokkal támasztották alá, hogy az iskolák bezárása hatékonyan csökkentené a vírus terjedését

Modellszimulációs kísérletek eredményeiből kiderült, hogy megérné bezárni az iskolákat a koronavírus-járvány csökkentése érdekében.

  • Eduline

Egy francia tanulmányban azt vizsgálták, hogy az 1-2 hetes tanítási szünetek, illetve az átlagosan 12 napos vasúti sztrájkok hogyan befolyásolják az influenza, a gasztroenteritisz vírusok és a bárányhimlő előfordulását és gyakoriságát.

A kutatásból kiderült, hogy az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között nagyjából egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot – írja a Defacto blog a Bocconi Egyetem kutatására hivatkozva, amely az ország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte.

A modellszimulációs kísérletek arra is rávilágítottak, hogy a kéthetes iskolabezárásokra december első felében lenne a legnagyobb szükség, így akár 12-14 százalékkal is csökkenhetne az adott évben megbetegedők száma.

Az elemzések alapján a tanulmány arra jutott, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. Viszont a szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.

Arról korábban már mi is írtunk, hogy szerdától március 22-ig felfüggesztik a tanítást valamennyi romániai óvodában és iskolában, hogy megelőzzék a koronavírus terjedését. Szintén iskolai szünetet rendeltek el Csehországban, és két hétre felfüggesztik az oktatási intézmények működését Madridban. De Olaszország után Iránban, majd egy szlovákiai városban is bezárták az iskolákat a koronavírus miatt. Azóta újabb országgal bővült a lista, már Görögországban is úgy döntöttek, hogy bezárnak két hétre az oktatási intézmények.

Nálunk még nem zárnak be is iskolák, de vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Erről itt írtunk korábban.

A Szent István Egyetemen már nem lehet Erasmus-programmal külföldre utazni

Lehet, hogy pórul járnak azok, akik most utaznának Erasmus-programra külföldre. A Szent István Egyetemnek már februárban voltak óvintézkedései a koronavírussal kapcsolatban, most azonban tovább szigorítottak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.