Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Modellszimulációs kísérletek eredményeiből kiderült, hogy megérné bezárni az iskolákat a koronavírus-járvány csökkentése érdekében.
Egy francia tanulmányban azt vizsgálták, hogy az 1-2 hetes tanítási szünetek, illetve az átlagosan 12 napos vasúti sztrájkok hogyan befolyásolják az influenza, a gasztroenteritisz vírusok és a bárányhimlő előfordulását és gyakoriságát.
A kutatásból kiderült, hogy az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között nagyjából egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot – írja a Defacto blog a Bocconi Egyetem kutatására hivatkozva, amely az ország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte.
A modellszimulációs kísérletek arra is rávilágítottak, hogy a kéthetes iskolabezárásokra december első felében lenne a legnagyobb szükség, így akár 12-14 százalékkal is csökkenhetne az adott évben megbetegedők száma.
Az elemzések alapján a tanulmány arra jutott, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. Viszont a szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.
Arról korábban már mi is írtunk, hogy szerdától március 22-ig felfüggesztik a tanítást valamennyi romániai óvodában és iskolában, hogy megelőzzék a koronavírus terjedését. Szintén iskolai szünetet rendeltek el Csehországban, és két hétre felfüggesztik az oktatási intézmények működését Madridban. De Olaszország után Iránban, majd egy szlovákiai városban is bezárták az iskolákat a koronavírus miatt. Azóta újabb országgal bővült a lista, már Görögországban is úgy döntöttek, hogy bezárnak két hétre az oktatási intézmények.
Nálunk még nem zárnak be is iskolák, de vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Erről itt írtunk korábban.
A Szent István Egyetemen már nem lehet Erasmus-programmal külföldre utazni
Lehet, hogy pórul járnak azok, akik most utaznának Erasmus-programra külföldre. A Szent István Egyetemnek már februárban voltak óvintézkedései a koronavírussal kapcsolatban, most azonban tovább szigorítottak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).