Modellszimulációs kísérletek eredményeiből kiderült, hogy megérné bezárni az iskolákat a koronavírus-járvány csökkentése érdekében.
Egy francia tanulmányban azt vizsgálták, hogy az 1-2 hetes tanítási szünetek, illetve az átlagosan 12 napos vasúti sztrájkok hogyan befolyásolják az influenza, a gasztroenteritisz vírusok és a bárányhimlő előfordulását és gyakoriságát.
A kutatásból kiderült, hogy az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között nagyjából egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot – írja a Defacto blog a Bocconi Egyetem kutatására hivatkozva, amely az ország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte.
A modellszimulációs kísérletek arra is rávilágítottak, hogy a kéthetes iskolabezárásokra december első felében lenne a legnagyobb szükség, így akár 12-14 százalékkal is csökkenhetne az adott évben megbetegedők száma.
Az elemzések alapján a tanulmány arra jutott, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. Viszont a szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.
Arról korábban már mi is írtunk, hogy szerdától március 22-ig felfüggesztik a tanítást valamennyi romániai óvodában és iskolában, hogy megelőzzék a koronavírus terjedését. Szintén iskolai szünetet rendeltek el Csehországban, és két hétre felfüggesztik az oktatási intézmények működését Madridban. De Olaszország után Iránban, majd egy szlovákiai városban is bezárták az iskolákat a koronavírus miatt. Azóta újabb országgal bővült a lista, már Görögországban is úgy döntöttek, hogy bezárnak két hétre az oktatási intézmények.
Nálunk még nem zárnak be is iskolák, de vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Erről itt írtunk korábban.
A Szent István Egyetemen már nem lehet Erasmus-programmal külföldre utazni
Lehet, hogy pórul járnak azok, akik most utaznának Erasmus-programra külföldre. A Szent István Egyetemnek már februárban voltak óvintézkedései a koronavírussal kapcsolatban, most azonban tovább szigorítottak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
