Mit történik, ha egy középiskolába sem kerültök be?

Előfordulhat, hogy valaki egyetlen középiskolába sem nyer felvételt, megnéztük, hogy mi a teendő ilyenkor.

  • Eduline

Ha nem nyertetek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem az általános felvételi eljárás időszakában, akkor sincs nagy baj, hiszen ki tudjátok használni a rendkívüli felvételi időszakot. Ez a felvételi időszak 2020. május 11-én kezdődik.

Ilyenkor az ügyintézés már egyénileg történik. Nektek vagy a szüleiteknek kell az iskolákba jelentkezni és egyeztetni velük. Ez a felvételi eljárás már nem része a KIFIR rendszernek sem, de az Oktatási Hivatal segít abban, hogy közzéteszi azoknak az iskoláknak adatait, ahol a felvettek száma alacsony és emiatt részt vesznek a rendkívüli felvételi eljárásban.

Ha tankötelesek vagytok, akkor kötelező iskolát választanotok, akkor is, ha sikertelen a felvételi eljárás. Ha sem a rendes és sem a rendkívüli felvételi eljárás során nem sikerül felvételt nyernetek egyetlen középfokú iskolába sem, akkor a Köznevelési Hídprogramban folytathatjátok a tanulmányaitokat. A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki 2020. március 27-ig. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat megtalálhatjátok majd a Klebelsberg Központ honlapján.

A középfokú iskolák március 16-ig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők felvételi jegyzékét, március 26-ig pedig az OH elektronikus formában kiküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkező diákok listáját.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell vennetek, ha ezekbe a az iskolákba jelentkeztetek. Ezek a vizsgák most zajlanak.

A márciusi fontos dátumokat ebben a cikkünkben találjátok.

Középiskolai felvételi 2020: kit melyik iskolába vesznek fel?

Sok iskolában már zajlanak a szóbeli vizsgák, így hamarosan mindenhol kialakulnak a végleges pontszámok. De mi történik akkor, ha az elért pont több megjelölt középiskolába is elegendő lenne? Fontos kérdésre válaszolunk.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.