Ennyi ponttól juthatnak be a diákok a szóbeli vizsgára a legnépszerűbb középiskolákban

Néhány középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Megnézhetitek, minimum hány pontot kellett elérni ahhoz, hogy a következő intézményekbe felvételizhessenek a leendő középiskolások.

  • Eduline

Egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell, hogy vegyenek a tanulók. Ehhez azonban már határoztak meg behívó ponthatárokat is.

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium szóbeli vizsgájára 108 ponttal lehetett bekerülni, ezt a központi vizsgán szerzett maximum 100 ponttal és további - hozott tárgyakkal szerzett - maximum 50 pontot lehetett megszerezni. Ugyanilyen pontozási szabályok mellett, bár magasabb ponthatárral, 113 ponttal lehet bekerülni a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba.

A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium már nehezebb elérhető iskola, a gimnázium valamely tagozatára legkevesebb 129,1 ponttal lehet bekerülni. A Városmajori Gimnázium 50-50 pontot adhat a központi vizsgára, valamint további húsz pontot az általános iskolai jegyekre. Így az előzőektől eltérő maximális 150 helyett 120 pontot lehet elérni, ebből is minimum 96 pont szükséges a 9. osztály matematika, 90 pont a magyar tagozatára.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium már más pontszámítási módot alkalmaz: például a humán tagozatára magyar nyelvi pontszám egésze plusz a matematika pontszám fele (maximum 75 pont) számít, ebből minimum 62 pontot el is kell érnie a diákoknak.

A szóbeli felvételi vizsgák február 24-e óta zajlanak az országban, vagyis sok diák túl lehet már rajta. Azonban vannak, akik még március 13-án is vizsgázhatnak, ugyanis ez az utolsó napja a szóbeli vizsgák időszakának.

Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?

Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?