Ennyi ponttól juthatnak be a diákok a szóbeli vizsgára a legnépszerűbb középiskolákban

Néhány középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Megnézhetitek, minimum hány pontot kellett elérni ahhoz, hogy a következő intézményekbe felvételizhessenek a leendő középiskolások.

  • Eduline

Egyes középiskolákba nem csak a központi felvételi megírása volt a felvételi követelmény, további szóbeli vizsgán is részt kell, hogy vegyenek a tanulók. Ehhez azonban már határoztak meg behívó ponthatárokat is.

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium szóbeli vizsgájára 108 ponttal lehetett bekerülni, ezt a központi vizsgán szerzett maximum 100 ponttal és további - hozott tárgyakkal szerzett - maximum 50 pontot lehetett megszerezni. Ugyanilyen pontozási szabályok mellett, bár magasabb ponthatárral, 113 ponttal lehet bekerülni a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba.

A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium már nehezebb elérhető iskola, a gimnázium valamely tagozatára legkevesebb 129,1 ponttal lehet bekerülni. A Városmajori Gimnázium 50-50 pontot adhat a központi vizsgára, valamint további húsz pontot az általános iskolai jegyekre. Így az előzőektől eltérő maximális 150 helyett 120 pontot lehet elérni, ebből is minimum 96 pont szükséges a 9. osztály matematika, 90 pont a magyar tagozatára.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium már más pontszámítási módot alkalmaz: például a humán tagozatára magyar nyelvi pontszám egésze plusz a matematika pontszám fele (maximum 75 pont) számít, ebből minimum 62 pontot el is kell érnie a diákoknak.

A szóbeli felvételi vizsgák február 24-e óta zajlanak az országban, vagyis sok diák túl lehet már rajta. Azonban vannak, akik még március 13-án is vizsgázhatnak, ugyanis ez az utolsó napja a szóbeli vizsgák időszakának.

Sorrendmódosítás a középiskolai felvételin: lesz rá lehetőség?

Hogyan és mikor lehet sorrendet módosítani a középiskolai felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.