A PSZ szerint csupán olaj a tűzre a pedagógusok "béremelése" - nincs szó valódi fizetésemelésről?

Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.

  • Eduline

Tegnap jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az emelést a miniszter ágazati szakmai pótléknak nevezte, ami a Pedagógusok Szakszervezete szerint valóban nevezhető annak, de béremelésnek már annál kevésbé. A szakszervezet nem pótlékot, hanem béremelést követelt, a pótlékot a kormány egyébként is bármikor visszavonhatja. Ráadásul ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete - teszik hozzá közleményükben.

Nincs megtartóereje

A PSZ szerint az emelés azért is elfogadhatatlan, mert egyszerűen nem tudja az oktatásban tartani a pályakezdőket. Hozzáteszik, a valóság az, hogy a fiatal tanárok néhány éves tapasztalat után továbbra is elhagyják a pályát, így tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket.

Ami az igazgatókat illeti - hívják fel a figyelmet - a megígért vezetői pótlék (amellyel bruttó 821 ezer forintra is nőhet a fizetésük) a pedagógusokat csak még jobban megosztaná. Mindez pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, a pótlékkal pedig egyedül csak ők érnék el az egyetemi diplomások átlagkeresetét - írják.

Hány pedagógust is érint?

A béremelés az információk szerint csaknem 170 ezer pedagógust érint. A PSZ kalkulációi szerint a valóságban ehelyett csak körülbelül 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot. A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítő többek között dajkák, óvoda- és iskolatitkárok, akiknek áldozatos munkája nélkül semmi nem működhet a köznevelésben - teszik hozzá. Valamint megjegyzik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többször bejelentette, hogy 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus, ennek azonban továbbra sem látják a fedezetét.

A szakszervezet úgy véli, az ágazati szakmai pótlék csupán olaj a tűzre a jelenleg társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz tartozó kerettantervek mellett. A PSZ ezek után még indokoltabbnak tartja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását, amely többek között azt követeli, hogy a pedagógusok és a közalkalmazottak bértáblája számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát pedig hetente 22 órában rögzítsék.

Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete

Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.