Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.
Tegnap jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az emelést a miniszter ágazati szakmai pótléknak nevezte, ami a Pedagógusok Szakszervezete szerint valóban nevezhető annak, de béremelésnek már annál kevésbé. A szakszervezet nem pótlékot, hanem béremelést követelt, a pótlékot a kormány egyébként is bármikor visszavonhatja. Ráadásul ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete - teszik hozzá közleményükben.
Nincs megtartóereje
A PSZ szerint az emelés azért is elfogadhatatlan, mert egyszerűen nem tudja az oktatásban tartani a pályakezdőket. Hozzáteszik, a valóság az, hogy a fiatal tanárok néhány éves tapasztalat után továbbra is elhagyják a pályát, így tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket.
Ami az igazgatókat illeti - hívják fel a figyelmet - a megígért vezetői pótlék (amellyel bruttó 821 ezer forintra is nőhet a fizetésük) a pedagógusokat csak még jobban megosztaná. Mindez pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, a pótlékkal pedig egyedül csak ők érnék el az egyetemi diplomások átlagkeresetét - írják.
Hány pedagógust is érint?
A béremelés az információk szerint csaknem 170 ezer pedagógust érint. A PSZ kalkulációi szerint a valóságban ehelyett csak körülbelül 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot. A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítő többek között dajkák, óvoda- és iskolatitkárok, akiknek áldozatos munkája nélkül semmi nem működhet a köznevelésben - teszik hozzá. Valamint megjegyzik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többször bejelentette, hogy 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus, ennek azonban továbbra sem látják a fedezetét.
A szakszervezet úgy véli, az ágazati szakmai pótlék csupán olaj a tűzre a jelenleg társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz tartozó kerettantervek mellett. A PSZ ezek után még indokoltabbnak tartja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását, amely többek között azt követeli, hogy a pedagógusok és a közalkalmazottak bértáblája számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát pedig hetente 22 órában rögzítsék.
Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete
Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
