Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete

Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.

  • Eduline

A testület arról is határozott, hogy megkezdi a tárgyalásokat a többi oktatási szakszervezettel a sztrájkbizottság kibővítéséről - írja a szakszervezet közleményében. A Sztrájkbizottság követelései a következők:

- a szakképzésben dolgozók 2020 júliusa után is maradjanak közalkalmazottak, rájuk továbbra is a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozzon,

- a pedagógusok bérének vetítési alapja 2020 januárjától a minimálbér legyen,

- a pedagógusok heti óraszámát 2020 szeptemberétől 22 órában rögzítsék,

- az oktatásban dolgozó egyéb alkalmazottak bére is emelkedjen 2020 januárjától.

A Pedagógusok Szakszervezete tájékoztatja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának megalakulásáról a kormányt, illetve vitairatot készített „A magyar közoktatás válsága” címmel, amelyet a következő hetekben fővárosi és vidéki fórumokon ismertet a tanárokkal, tanítókkal, óvoda-és gyógypedagógusokkal, az oktatási intézményekben egyéb munkakörben foglalkoztatottakkal, függetlenül attól, hogy tagjai-e a szakszervezetnek vagy sem. A fórumokra a PSZ várja a szülőket is.

Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.