Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete

Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.

  • Eduline

A testület arról is határozott, hogy megkezdi a tárgyalásokat a többi oktatási szakszervezettel a sztrájkbizottság kibővítéséről - írja a szakszervezet közleményében. A Sztrájkbizottság követelései a következők:

- a szakképzésben dolgozók 2020 júliusa után is maradjanak közalkalmazottak, rájuk továbbra is a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozzon,

- a pedagógusok bérének vetítési alapja 2020 januárjától a minimálbér legyen,

- a pedagógusok heti óraszámát 2020 szeptemberétől 22 órában rögzítsék,

- az oktatásban dolgozó egyéb alkalmazottak bére is emelkedjen 2020 januárjától.

A Pedagógusok Szakszervezete tájékoztatja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának megalakulásáról a kormányt, illetve vitairatot készített „A magyar közoktatás válsága” címmel, amelyet a következő hetekben fővárosi és vidéki fórumokon ismertet a tanárokkal, tanítókkal, óvoda-és gyógypedagógusokkal, az oktatási intézményekben egyéb munkakörben foglalkoztatottakkal, függetlenül attól, hogy tagjai-e a szakszervezetnek vagy sem. A fórumokra a PSZ várja a szülőket is.

Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.