Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, Gulyás Gergely miniszter szerdán jelentette be, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020. szeptemberétől. Magyarázatot nem adott, a hvg.hu információi szerint annyit mondott, nem érkezett annyi változtatás, ami ezt indokolná, így a jelenlegi Nat-ot módosítják majd.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteki közleménye szerint a jelenlegi, 2012 óta hatályos, "korszerűtlen Nat mielőbb kivezetéséről szakmai konszenzus volt és van". Az évekig készülő új Nat életközelibb, korszerűbb lett volna, igaz, ez paradigmaváltást nem jelentett volna. Az viszont, hogy a jelenlegi Nat marad hatályban, valószínűsíti, hogy a készülő, sőt talán már elkészült kerettantervek is ehhez a  "túlhaladott dokumentumhoz fognak igazodni, ami további évekre fogja jegelni a közoktatás tartalmi, szakmai megújhodását" - írják a közleményben.

A PDSZ szerint emellett "döbbenetes", hogy a szakma a sajtón keresztül, indoklás nélkül értesült egy ilyen horderejű döntésről. A szakszervezet szerint "egyértelművé vált, hogy a jelenlegi oktatásirányítás teljességgel alkalmatlan, sem szakmai, sem érdekvédelmi kérdésekben nem tűnik kompetensnek, nem lehet vele együttműködni. Ezért időszerűnek látjuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, államtitkára és az közoktatásért felelős államtitkár vonja le saját dilettantizmusából és tehetetlenségéből fakadó következtetéseket, és mondjanak le" - áll a közleményben.

A PDSZ szerint nem csak a NAT ügye kapcsán van káosz: többek között a pedagógushiány, a kifizetetlen túlórák és a bérek kezelése, a szakképzés átalakítása és a közoktatásból való kiemelése is ilyen probléma, a listát pedig "még bőven lehetne folytatni".

Ez  "arra mutat rá, hogy az oktatás nem irányítható egy káoszba süllyedő „csúcsminisztériumból”. A PDSZ ezért azt is követeli, hogy "a kormány végre lássa be, a jelenlegi struktúra teljességgel alkalmatlan az oktatás irányítására. Követeljük, hogy a kormány kezelje méltó módon az oktatásügyet és állítsa vissza a területért felelős független oktatásirányítási szervet, a felelős, elszámoltatható Oktatási Minisztériumot!" - olvasható a közleményben.

"Önként vállalt túlmunka" lenne a tanárhiány miatti helyettesítés a szakképzésben

Nincs szó a megígért béremelésről a szakképzési törvényhez készült, a Népszava birtokába került végrehajtási rendelettervezetben, amely önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.