Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, Gulyás Gergely miniszter szerdán jelentette be, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020. szeptemberétől. Magyarázatot nem adott, a hvg.hu információi szerint annyit mondott, nem érkezett annyi változtatás, ami ezt indokolná, így a jelenlegi Nat-ot módosítják majd.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteki közleménye szerint a jelenlegi, 2012 óta hatályos, "korszerűtlen Nat mielőbb kivezetéséről szakmai konszenzus volt és van". Az évekig készülő új Nat életközelibb, korszerűbb lett volna, igaz, ez paradigmaváltást nem jelentett volna. Az viszont, hogy a jelenlegi Nat marad hatályban, valószínűsíti, hogy a készülő, sőt talán már elkészült kerettantervek is ehhez a  "túlhaladott dokumentumhoz fognak igazodni, ami további évekre fogja jegelni a közoktatás tartalmi, szakmai megújhodását" - írják a közleményben.

A PDSZ szerint emellett "döbbenetes", hogy a szakma a sajtón keresztül, indoklás nélkül értesült egy ilyen horderejű döntésről. A szakszervezet szerint "egyértelművé vált, hogy a jelenlegi oktatásirányítás teljességgel alkalmatlan, sem szakmai, sem érdekvédelmi kérdésekben nem tűnik kompetensnek, nem lehet vele együttműködni. Ezért időszerűnek látjuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, államtitkára és az közoktatásért felelős államtitkár vonja le saját dilettantizmusából és tehetetlenségéből fakadó következtetéseket, és mondjanak le" - áll a közleményben.

A PDSZ szerint nem csak a NAT ügye kapcsán van káosz: többek között a pedagógushiány, a kifizetetlen túlórák és a bérek kezelése, a szakképzés átalakítása és a közoktatásból való kiemelése is ilyen probléma, a listát pedig "még bőven lehetne folytatni".

Ez  "arra mutat rá, hogy az oktatás nem irányítható egy káoszba süllyedő „csúcsminisztériumból”. A PDSZ ezért azt is követeli, hogy "a kormány végre lássa be, a jelenlegi struktúra teljességgel alkalmatlan az oktatás irányítására. Követeljük, hogy a kormány kezelje méltó módon az oktatásügyet és állítsa vissza a területért felelős független oktatásirányítási szervet, a felelős, elszámoltatható Oktatási Minisztériumot!" - olvasható a közleményben.

"Önként vállalt túlmunka" lenne a tanárhiány miatti helyettesítés a szakképzésben

Nincs szó a megígért béremelésről a szakképzési törvényhez készült, a Népszava birtokába került végrehajtási rendelettervezetben, amely önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.