Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle

A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?

  • Eduline

A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul teljesítenek- írtuk meg korábban a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményeiről, amely felmérésben Magyarország először vett részt.

Tavaly a több mint kétszázezer diák által megírt országos kompetenciamérés eredményeiből kiderül: a diákok 21 százaléka nem képes elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem. Ráadásul ez az arány az azt megelőző évhez képest sem igen változott.

Sok múlik a szövegértésen

Pedig a szövegértés készségét már az átlalános iskola elejétől fejlesztik, ahogyan a diákok olvasni tanulnak. A kompetenciramérésen túl pedig már az első komolyabb megmérettetésen, a középiskolai felvételin is szembetalálhatják magukat szövegértési feladatokkal a tanulók. Ugyanis a központi felvételin a matematika feladatsor mellett a diákok egy magyar nyelvi tesztet is kitöltenek, amelyet meghatároznak szövegértési feladatok is.  

A gimnáziumok és szakgimnáziumok (2020. szeptemberétől technikumok) 64 százaléka jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóktól elvárja a központi írásbeliken való részvételt a felvételi eljárás során. A központi felvétel jelentkezési határideje december 6, további részletekről pedig itt olvashattok.

Ezért "mumus" a matek is?

Egy angoltanár korábban úgy nyilatkozott: egy nem túl terjedelmes szöveg látványa is elborzasztja a leendő olvasót. Szerinte a tanulók nem csak értően olvasni nem tudnak, komoly nehézséget okoz számukra egy-egy összefüggő szöveg megalkotása is. A dunaújvárosi Pentelei Mentálhigéniás Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium felismerte: a gyerekek szokszor azért nem tudnak matematikai egyenleteket megoldani, mert szövegértési problémáik vannak. Éppen ezért fogott össze az iskola matek- és magyartanára, és létrehoztak egy alternatív, szintes tanítási rendszert, a MAMA-programot, amelyben bizonyos keretek között együtt tanítják a magyart és a matematikát.

További szuper kezdeményezés a BOOKR Suli, amely mintegy ezer tanulóhoz el is jut ebben a tanévben. Egy kötelező és ajánlott olvasmányokból álló interaktív könyvtárról van szó, amely egy digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program is egyben. Minderről a későbbiekben készítenek majd egy - a szövegértés-fejlesztő játékok hatékonyságát mérő - cikket is.

Tényleg jobban szeretnek olvasni a lányok, mint a fiúk? Friss elemzés az olvasási szokásokról

Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.