Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle

A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?

  • Eduline

A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul teljesítenek- írtuk meg korábban a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményeiről, amely felmérésben Magyarország először vett részt.

Tavaly a több mint kétszázezer diák által megírt országos kompetenciamérés eredményeiből kiderül: a diákok 21 százaléka nem képes elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem. Ráadásul ez az arány az azt megelőző évhez képest sem igen változott.

Sok múlik a szövegértésen

Pedig a szövegértés készségét már az átlalános iskola elejétől fejlesztik, ahogyan a diákok olvasni tanulnak. A kompetenciramérésen túl pedig már az első komolyabb megmérettetésen, a középiskolai felvételin is szembetalálhatják magukat szövegértési feladatokkal a tanulók. Ugyanis a központi felvételin a matematika feladatsor mellett a diákok egy magyar nyelvi tesztet is kitöltenek, amelyet meghatároznak szövegértési feladatok is.  

A gimnáziumok és szakgimnáziumok (2020. szeptemberétől technikumok) 64 százaléka jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóktól elvárja a központi írásbeliken való részvételt a felvételi eljárás során. A központi felvétel jelentkezési határideje december 6, további részletekről pedig itt olvashattok.

Ezért "mumus" a matek is?

Egy angoltanár korábban úgy nyilatkozott: egy nem túl terjedelmes szöveg látványa is elborzasztja a leendő olvasót. Szerinte a tanulók nem csak értően olvasni nem tudnak, komoly nehézséget okoz számukra egy-egy összefüggő szöveg megalkotása is. A dunaújvárosi Pentelei Mentálhigéniás Általános Iskola, Szakképzőiskola és Gimnázium felismerte: a gyerekek szokszor azért nem tudnak matematikai egyenleteket megoldani, mert szövegértési problémáik vannak. Éppen ezért fogott össze az iskola matek- és magyartanára, és létrehoztak egy alternatív, szintes tanítási rendszert, a MAMA-programot, amelyben bizonyos keretek között együtt tanítják a magyart és a matematikát.

További szuper kezdeményezés a BOOKR Suli, amely mintegy ezer tanulóhoz el is jut ebben a tanévben. Egy kötelező és ajánlott olvasmányokból álló interaktív könyvtárról van szó, amely egy digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program is egyben. Minderről a későbbiekben készítenek majd egy - a szövegértés-fejlesztő játékok hatékonyságát mérő - cikket is.

Tényleg jobban szeretnek olvasni a lányok, mint a fiúk? Friss elemzés az olvasási szokásokról

Érdekes összegzést tett közzé az Oktatási Hivatal. A hazai és nemzetközi köznevelési mérések során keletkezett és rendelkezésre álló adatbázisok másodelemzésével vizsgálják a legfiatalabb korosztály olvasási szokásait.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.