Friss felmérés: egyre több általános iskolás szeretne diplomát

A pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait és a szülői tanácsokat vizsgálta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete legfrissebb kutatásában. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb.

  • Eduline

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) pályaorientációs felmérésében 9 239 fő nappalis, hetedik évfolyamos általános iskolai tanuló vett részt a 2018-2019-es tanév második félévében. A megkérdezett tanulók túlnyomó többsége, 88 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével.

A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 9 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a vágyott cél. A megkérdezett tanulók csupán 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost kívánja befejezni, 11 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit el szeretne érni.

Az ezzel kapcsolatos tervek nem változtak jelentősen az elmúlt években, ugyanis 2014 óta még mindig nő a diploma elérését megcélzó tanulók aránya, és csökken azoké, akik érettségi, illetve szakképzettség és érettségi megszerzésére törekednek.

Tízből hét diák számára a pénz a három legfontosabb szempont egyike. A második legfontosabb tényezőként jelent meg a munka melletti szabadidő mennyisége, a harmadik pedig a jó munkatársi kapcsolatok lehetősége.

A diákok közül a legtöbben, tízből nyolcan a szülőkkel való beszélgetést választották elsődleges tájékozódásra, 66 százalékuk osztályfőnöki órán, 38 százalékuk az iskolai pályaválasztási rendezvényen, míg 14 százalékuk kamarai pályaválasztási rendezvényeken szerezte a legfontosabb információkat.

Mit gondolnak a szülők?

Az MKIK második kutatásában, melyet a Szent István Egyetem szakemberek közreműködésével készítettek, több mint 9 000 szülőt kérdeztek arról, hogyan vélekednek gyermekük pálya- és iskolaválasztásával kapcsolatban. A kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a válaszadók többsége gimnáziumban képzeli el gyermeke továbbtanulását, 38 százalékuk szakgimnáziumban, míg 9 százalékuk szakközépiskolában. 

A megkérdezettek jellemzően egy szinttel magasabban képzelik el gyermekük továbbtanulásának helyét, azaz a nyolc általánost végzett szülő a szakközépiskolát jelöli meg leggyakrabban, a szakmunkás a szakgimnáziumot, míg a diplomás szülő csak érettségit adó intézményben gondolkodik, elsősorban gimnáziumban.

A szülők 100 százaléka egyetért abban, hogy gyermekük olyan iskolát válasszon, amely az érdeklődésének és képességeinek megfelelő. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők szerint nem kell életre szóló döntést hozniuk, ugyanis a későbbiekben is tudnak majd változtatni, esetleg egy pályamódosítással új szakmát tanulni.

A válaszadó szülők kiemelkedő többsége saját magának tulajdonítja a legnagyobb felelősséget gyermeke helyes pályaválasztási döntésének előkészítésében, ezután az általános iskolai tanárok, majd a szakmai szervezetek következnek. Meglepő módon a közösségi média és a kortárscsoportok felelősségét érzik a legkevésbé erősnek.

Friss felmérés: a tanárok 76 százaléka szerint a gyerekek nem tudják beosztani a pénzüket

A tanárok 97 százaléka szerint a tudatos pénzkezelés tanítható - derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői által készített felmérésből, amelybe 300 pedagógust vontak be.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.