Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait és a szülői tanácsokat vizsgálta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete legfrissebb kutatásában. A diákok szerint a pénz, a szabadidő és a jó légkör a legfontosabb.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) pályaorientációs felmérésében 9 239 fő nappalis, hetedik évfolyamos általános iskolai tanuló vett részt a 2018-2019-es tanév második félévében. A megkérdezett tanulók túlnyomó többsége, 88 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével.
A tanulók 35 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne szerezni, míg 32 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 9 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a vágyott cél. A megkérdezett tanulók csupán 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost kívánja befejezni, 11 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit el szeretne érni.
Az ezzel kapcsolatos tervek nem változtak jelentősen az elmúlt években, ugyanis 2014 óta még mindig nő a diploma elérését megcélzó tanulók aránya, és csökken azoké, akik érettségi, illetve szakképzettség és érettségi megszerzésére törekednek.
Tízből hét diák számára a pénz a három legfontosabb szempont egyike. A második legfontosabb tényezőként jelent meg a munka melletti szabadidő mennyisége, a harmadik pedig a jó munkatársi kapcsolatok lehetősége.
A diákok közül a legtöbben, tízből nyolcan a szülőkkel való beszélgetést választották elsődleges tájékozódásra, 66 százalékuk osztályfőnöki órán, 38 százalékuk az iskolai pályaválasztási rendezvényen, míg 14 százalékuk kamarai pályaválasztási rendezvényeken szerezte a legfontosabb információkat.
Mit gondolnak a szülők?
Az MKIK második kutatásában, melyet a Szent István Egyetem szakemberek közreműködésével készítettek, több mint 9 000 szülőt kérdeztek arról, hogyan vélekednek gyermekük pálya- és iskolaválasztásával kapcsolatban. A kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a válaszadók többsége gimnáziumban képzeli el gyermeke továbbtanulását, 38 százalékuk szakgimnáziumban, míg 9 százalékuk szakközépiskolában.
A megkérdezettek jellemzően egy szinttel magasabban képzelik el gyermekük továbbtanulásának helyét, azaz a nyolc általánost végzett szülő a szakközépiskolát jelöli meg leggyakrabban, a szakmunkás a szakgimnáziumot, míg a diplomás szülő csak érettségit adó intézményben gondolkodik, elsősorban gimnáziumban.
A szülők 100 százaléka egyetért abban, hogy gyermekük olyan iskolát válasszon, amely az érdeklődésének és képességeinek megfelelő. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők szerint nem kell életre szóló döntést hozniuk, ugyanis a későbbiekben is tudnak majd változtatni, esetleg egy pályamódosítással új szakmát tanulni.
A válaszadó szülők kiemelkedő többsége saját magának tulajdonítja a legnagyobb felelősséget gyermeke helyes pályaválasztási döntésének előkészítésében, ezután az általános iskolai tanárok, majd a szakmai szervezetek következnek. Meglepő módon a közösségi média és a kortárscsoportok felelősségét érzik a legkevésbé erősnek.
Friss felmérés: a tanárok 76 százaléka szerint a gyerekek nem tudják beosztani a pénzüket
A tanárok 97 százaléka szerint a tudatos pénzkezelés tanítható - derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői által készített felmérésből, amelybe 300 pedagógust vontak be.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.