Friss felmérés: a tanárok 76 százaléka szerint a gyerekek nem tudják beosztani a pénzüket

A tanárok 97 százaléka szerint a tudatos pénzkezelés tanítható - derül ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői által készített felmérésből, amelybe 300 pedagógust vontak be.

  • Eduline

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusok 76 százaléka úgy látja, hogy a gyerekek nem osztják be jól pénzüket, azonban 97 százalékuk szerint a tudatos pénzkezelés tanítható. Legyen szó akár kisebb, akár nagyobb összegről fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek annak értékével.

A kutatásban megkérdezettek 68 százaléka gondolja úgy, hogy az általános iskolások elsősorban a családtól tanulnak a pénzügyekről és csupán 10 százalék voksolt amellett, hogy az iskolának is döntő szerepe lenne ebben. Ennek főként abban látják az okát, hogy pénzügyi fogalmakkal alig találkozhatnak diákok az iskolában, ha mégis, akkor inkább pár matematikai példán keresztül.

A középiskolások esetében az internet szerepét, befolyását helyezték magasra a pedagógusok: a válaszadók 46 százaléka a középiskolások esetében az online tájékozódást vélte a gyerekek fő információszerzési módjának. Itt már több szó eshet a pénzügyekről, mint az általános iskolai évek alatt, így a középiskolai felkészítők 31 százaléka tartja az iskolát lényeges tényezőnek a gyerekek pénzügyi oktatásában és 47 százalék gondolja ezt a családról.

Friss kutatás: ez a korosztály a legtudatosabb a pénzügyek terén

A magyar fiatalok pénzügyileg tudatosabbak, de sokan mégis úgy érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel - derült ki az Intrum felméréséből.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.