Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A magyar fiatalok pénzügyileg tudatosabbak, de sokan mégis úgy érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – derült ki az Intrum felméréséből.
A fiatalokkal kapcsolatban még mai is él az a sztereotípia, hogy felelőtlenül szórják a pénzt – ezzel szemben a pénzügyi elemzők arról számolnak be, hogy az Y- és Z-generáció tudatosabban áll hozzá a pénzügyekhez, mint az idősebbek.
A felmérés szerint Magyarországon a 18 és 24 év közöttiek 61 százaléka, a 25 és 34 év közötti korcsoportnak pedig 71 százaléka minden hónapban igyekszik félretenni valamekkora összeget. Viszont – a többi európai országgal ellentétben – a fiatalok többsége nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak készpénzben vagy bankfiókban tartja.
Friss felmérés: a 29 évnél fiatalabbak 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő évben
A dolgozó fiatalok 73 százaléka fizetésemelésre számít a következő egy évben, a többségük, 54 százalékuk az infláció alatti, 19 százalékuk pedig annál nagyobb mértékű emeléssel számol - derült ki a K&H ifjúsági indexének 2019 első negyedéves adataiból.
Annak ellenére, hogy a fiatalok láthatóan nagyobb figyelmet fektetnek a pénzük menedzselésére, mégis ellentmondásosan viszonyulnak a saját anyagi helyzetükhöz: az Y- és Z-generáció tagjainak 48 százaléka úgy gondolja, az anyagi helyzete jelenleg jobb, vagy legalábbis a jövőben jobb lesz, mint a szüleié volt. Mindeközben sokan mégis azt érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – a 25 év alattiak 46 százaléka úgy véli, nincs elég pénze a méltóságteljes életszínvonalhoz.
„Bár a fiatalok fontosnak tartják, hogy saját maguknak teremtsenek anyagi biztonságot, azt látjuk, hogy sokan nem tudják, pontosan hogyan is valósíthatják meg ezt. Látható igény mutatkozik a diákok körében mostaninál részletesebb pénzügyi oktatásra a középiskolákban” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
| Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja! |
Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.