Felsőoktatási és középiskolai felvételi, őszi szünet, ösztöndíjak: a következő hetek fontos dátumai

Sűrű lesz az év vége, több fontos esemény és határidő érinti a nyolcadik osztályos és középiskolás diákokat, az egyetemistákat és a pályakezdőket is. Összegyűjtöttük őket.

  • Eduline

Október 25.

Ez az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap az általános és középiskolákban. Az oktatás november 4-én, hétfőn folytatódik. Azt, hogy mikor tartják a budapesti egyetemeken az őszi szünetet, itt nézhetitek meg, a vidéki intézmények dátumait pedig itt találjátok.

Október 31.

Eddig a napig használhatjátok a 2018/2019-es tanév második félévére érvényesített diákigazolványt. Ugyanakkor ha legkésőbb ezen a napon diákbérletet vesztek, azzal december 1-ig még kedvezményesen utazhattok: részletek itt. Arról, hogy mit kell tennetek, ha továbbtanultatok, itt olvashattok.

November 5.

Eddig pályázhatnak a Bursa Hungarica ösztöndíjra a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló egyetemisták és utolsó éves középiskolások. A részleteket itt találjátok.

November 7.

Ezen a napon kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin, az emelt szintűeket november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják. Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt nézhetitek meg.

November 15.

Eddig lehet jelentkezni a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre a keresztféléves felvételi keretében, a hitelesítés határideje pedig november 20. A keresztféléves felvételiről itt találjátok cikkeinket.

Legkésőbb november 15-én kell igényelnetek a diákhitelt is, hogy december közepén megkapjátok a kölcsönt, a félév kezdetéig visszamenőleg akár 350 ezer forintot. A részleteket itt olvashatjátok.

December 6.

Eddig kell jelentkezniük a központi írásbeli vizsgára azoknak a nyolcadik osztályos diákoknak, akik olyan középiskolát szemeltek ki, amelyben az írásbeli vizsga felvételi követelmény. A részleteket itt találjátok, a középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.  

December 11.

Eddig jelentkezhetnek a hátrányos helyzetű 8. évfolyamos diákok az Arany János Tehetséggondozó Programba, amelynek keretében nyelvi, matematikai és informatikai oktatásra fókuszoló előkészítő évfolyamon vehetnek részt, illetve kollégiumi helyet kaphatnak. Részletek itt.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.