Három ciklusban, hat százalékkal emeli a horvát kormány jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán a parlamentben. Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.
Ahogy beszámoltunk róla, múlt hét csütörtökön országszerte az oktatásban dolgozók mintegy 75 százaléka nem vette fel a munkát. Péntektől úgynevezett körkörös sztrájkba lépnek a tanárok, ami annyit jelent, hogy naponta más-más megye pedagógusai sztrájkolnak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket.
A szakszervezetek mindenkinek egyenlő, 6 százalékos emelést kértek. A pedagógus-fizetések számítása az úgynevezett illetményszorzók segítségével történik, ezért erre nem megoldás az alapilletmények növekedése - mondták a kormányfő mostani bejelentéséről. Hozzátettették: az oktatási dolgozók fizetései így is elmaradnak a más közszférában dolgozókétól.
Branimir Mihalinec, a független szakszervezetek elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: először történt meg, hogy egy kormányfő a parlamentben béremelést javasolt, miközben figyelmen kívül hagyta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a szakmai szervezetekkel. A múlt hónapban az egészségügyi dolgozók sztrájkja után a kormány belegyezett abba, hogy megemeli az egészségügyi dolgozók bérét 7 százalékkal.
Horvátország költségvetési többlettel zárta az elmúlt két évet, és szeretné megőrizni ezt a teljesítményt, hogy legkésőbb 2024-re bevezethesse az eurót. Zágráb július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).
A pedagógusok béremelési követelésének elutasítása a kormányon belül is feszültséget okozott. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, úgy nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.
Parlamenti választások 2020 végén lesznek Horvátországban, ugyanakkor a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem zárja ki annak lehetőség, hogy előrehozott választásokat tartsanak. "Nem fogadjuk el az ultimátumot, készen állunk akár az előrehozott választásokra is" - mondta korábban a miniszterelnök.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
