Pedagógussztrájk Horvátországban: emelik a béreket

Három ciklusban, hat százalékkal emeli a horvát kormány jövőre az állami tisztviselők és közalkalmazottak alapilletményét - közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán a parlamentben. Emiatt elhalasztják az áfakulcs január elsejétől tervezett, 1 százalékpontos csökkentését, 25 százalékról 24 százalékra - tette hozzá. Ez azonban nem vet véget a tanítók és a tanárok október 10-e óta tartó sztrájkjának.

  • MTI

Ahogy beszámoltunk róla, múlt hét csütörtökön országszerte az oktatásban dolgozók mintegy 75 százaléka nem vette fel a munkát. Péntektől úgynevezett körkörös sztrájkba lépnek a tanárok, ami annyit jelent, hogy naponta más-más megye pedagógusai sztrájkolnak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket.

A szakszervezetek mindenkinek egyenlő, 6 százalékos emelést kértek. A pedagógus-fizetések számítása az úgynevezett illetményszorzók segítségével történik, ezért erre nem megoldás az alapilletmények növekedése - mondták a kormányfő mostani bejelentéséről. Hozzátettették: az oktatási dolgozók fizetései így is elmaradnak a más közszférában dolgozókétól.

Branimir Mihalinec, a független szakszervezetek elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: először történt meg, hogy egy kormányfő a parlamentben béremelést javasolt, miközben figyelmen kívül hagyta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a szakmai szervezetekkel. A múlt hónapban az egészségügyi dolgozók sztrájkja után a kormány belegyezett abba, hogy megemeli az egészségügyi dolgozók bérét 7 százalékkal.

Horvátország költségvetési többlettel zárta az elmúlt két évet, és szeretné megőrizni ezt a teljesítményt, hogy legkésőbb 2024-re bevezethesse az eurót. Zágráb július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).

A pedagógusok béremelési követelésének elutasítása a kormányon belül is feszültséget okozott. A kisebbik koalíciós partner, a liberális Horvát Néppárt (HNS) vezetése úgy döntött, amennyiben nem teljesülnek a tanárok követelései, úgy nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, és kilépnek a kormányból.

Parlamenti választások 2020 végén lesznek Horvátországban, ugyanakkor a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem zárja ki annak lehetőség, hogy előrehozott választásokat tartsanak. "Nem fogadjuk el az ultimátumot, készen állunk akár az előrehozott választásokra is" - mondta korábban a miniszterelnök.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.