2020-as középiskolai rangsor: ezek a legjobb két tanítási nyelvű gimnáziumok

A Gödöllői Török Ignác Gimnázium, a Kecskeméti Katona József Gimnázium és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium vezeti a legjobb két tanítási nyelvű intézmények listáját a friss középiskolai rangsorban. Újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

  • Eduline

Az idén a Gödöllői Török Ignác Gimnázium vezeti a legjobb két tannyelvű képzést (is) folytató gimnáziumok rangsorát - az intézmény a tavalyi kilencedik helyről ugrott a dobogó tetejére. A második a Kecskeméti Katona József Gimnázium, a harmadik pedig a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium lett. A top ötbe még a 2019-ben a rangsort vezető kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium, illetve a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium fért be.

Rang (két tanítási nyelvű gimnáziumok)

Intézmény
1.Gödöllői Török Ignác Gimnázium
2.Kecskeméti Katona József Gimnázium
3.Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest)
4.Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium (Kőszeg)
5.Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium (Balatonalmádi)

A legtöbb két tannyelvű képzést is indító "intézmény magyaron kívüli első tanítási nyelve az angol, a népszerűségi lista második helyén a német áll, amelyet az olasz, a spanyol, a francia és az orosz követ" - olvasható a kiadványban, amelyből az is kiderül: a legtöbb két tannyelvi képzés nyelvi előkészítő évvel indul, az érettségin pedig akár a felsőfokú nyelvvizsgát is meg lehet szerezni.

Míg a két tanítási nyelvű gimnáziumok rangsorában a top tízbe csak egy budapesti intézmény fért be, az összesített listában pont fordított az arány: az első tíz helyből kilencet fővárosi középiskolák szereztek meg. A legjobb vidéki gimnáziumok listáját itt, az egyházi iskolák rangsorát itt, az alapítványi fenntartású intézmények top ötös listáját itt, a gyakorlóiskolákét pedig itt találjátok

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2018-as kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.

„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.