A HVG középiskolai rangsorában a legjobb alapítványi iskola az idén is a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola lett, a top ötbe egy egri és egy paksi intézmény is bekerült. Újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
Ahogyan az előző években, az idén is a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola vezeti a legjobb alapítványi gimnáziumok rangsorát. A magánalapítványi fenntartású intézmények tekintetében a második helyet az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium, a harmadikat pedig a budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola szerezte meg. A legjobb százba az AKG mellett viszont csak a közalapítványi fenntartású Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium jutott be.
Rang (alapítványi gimnáziumok) | Intézmény |
| 1. | Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola (Budapest) |
| 2. | Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium (Eger) |
| 3. | Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest) |
| 4. | BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest) |
| 5. | Energetikai Szakgimnázium és Kollégium (Paks) |
"A gyerekközpontúságukról híres alapítványi iskolák közül csak kettő került be az első százba, a versengés náluk ugyanis kevésbé hatja át az iskolát" - olvasható a kiadványban, amelyben arra is kitérnek: "az intézmények közös jellemzője, hogy autonómiát élveznek, jogilag önállóan, az állami oktatási rendszertől elkülönülten működnek. Így nem véletlenül élik újabban második virágkorukat az egyre erősebb oktatási központosítás közepette." A legjobb vidéki gimnáziumok listáját itt, az egyházi iskolák rangsorát pedig itt nézhetitek meg.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2018-as kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.
„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
