Újabb szakképzési lista: ezekre a képzésekre sem lehet már jövőre jelentkezni

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban képzési területenként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Második rész: humán tudományok és művészetek.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben még öt humán tudományok és művészetek képzési területhez tartozó szakképesi csoport szerepelt. Ide tartozott a képző- és iparművészeti, zene- és előadó-művészeti, audiovizuális módszerek és média-szakismeretek, kézművesség és az anyanyelvi tanulmányi terület is. Az új jegyzékben viszont ez utóbbi teljesen eltűnt, a többi tanulmányi terület listája pedig jelentősen megfogyatkozott.

Az anyanyelvi képzés kikerülésével a jelnyelvi szaktolmács és a jelnyelvi tolmács elnevezésű képzések teljesen eltűntek a szakképzési listából.

A képző- és iparművészeti képzések közül kikerült például a lakberendező, vésnök, aranyműves, bronzműves és szoboröntő, díszítő festő, díszműkovács és az ezüstműves is. Megmaradt viszont a kerámia és porcelánkészítő, a grafikus, a fotográfus, a dekoratőr, a divat-, jelmez- és díszlettervező és a képző- és iparművészeti munkatárs.Az új lista képzéseit pedig technikumban - jelenlegi nevén szakgimnáziumban - öt év alatt, érettségi utáni felnőttoktatásban pedig két év alatt lehet majd elvégezni.

Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek szakképzései közül eltűnt a webfejlesztő, és a mobilalkalmazás fejlesztő valamint a gyártásvezető, hangmester, hangtárvezető és a kiadványszerkesztő technikus képzés is. Emelett az informatikai szakképzések között megjelent egy informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikusi képzés, ami a korábbi informatikai rendszerüzemeltető képzés utódja, viszont csak iskola rendszerű képzésben lehet majd elkezdeni jövőre.

A megfogyatkozott humán tudományok és művészetek képzései között nem szerepel továbbá a virágdekoratőr, virágkötő és virágkereskedő, a kaszkadőr, pantomimes, segédrestaurátor sem mint külön képzés. Ezeknek egy része ugyan megtalálható más tanulmányi területeken, mint például a virágkötő a kertésztechnikusi képzés szakmairányai között, de önálló szakmaként már nem léteznek.

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Ezek a szakmák tűnnek el az oktatás területén jövő szeptembertől

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban ágazatonként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Első rész: oktatás.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.