Ezek a szakmák tűnnek el az oktatás területén jövő szeptembertől

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban képzési területenként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Első rész: oktatás.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben még négy, az oktatási képzési területhez tartozó szakképesítés szerepelt, az új jegyzékben viszont már csak kettő.

Emeltszintű, vagyis technikusi szakképesítésből kettő szerepel a jelenlegi jegyzékben: a Gyógypedagógiai segítő munkatárs és a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs képzést el lehetett végezni iskolai rendszerű és tanfolyami formában is, előbbi esetben két év, utóbbi esetben 900-1340, illetve 900-1300 óra volt a képzési idő.

Az új jegyzékben Pedagógiai munkatárs lett a szakma új neve, két szakmairánnyal: Pedagógiai asszisztens és Gyógypedagógiai asszisztens. Ahogy a többi érettségire épülő szakképesítést, jövő szeptembertől ezt sem lehet majd tanfolyami formában megszerezni. Technikumban - jelenlegi nevén szakgimnáziumban - öt év alatt, érettségi utáni felnőttoktatásban pedig két év alatt lehet majd elvégezni a képzést.

Az iskolarendszeren kívüli képzések közül a Fogyatékkal élők gondozója képesítést 480-720, az Óvodai dajka szakmát pedig 320-420 óra alatt lehetett megszerezni, mindkettő - alsó középfokú szakképesítésként - alapfokú iskolai végzettségre épült. Az új jegyzékben csak a Dajka képzés szerepel, amelynek az óraszáma nem változott, a szintje viszont igen: alsó középfokú részszakképesítés lett.

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.