Ezek a szakmák tűnnek el az oktatás területén jövő szeptembertől

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban képzési területenként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Első rész: oktatás.

Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben még négy, az oktatási képzési területhez tartozó szakképesítés szerepelt, az új jegyzékben viszont már csak kettő.

Emeltszintű, vagyis technikusi szakképesítésből kettő szerepel a jelenlegi jegyzékben: a Gyógypedagógiai segítő munkatárs és a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs képzést el lehetett végezni iskolai rendszerű és tanfolyami formában is, előbbi esetben két év, utóbbi esetben 900-1340, illetve 900-1300 óra volt a képzési idő.

Az új jegyzékben Pedagógiai munkatárs lett a szakma új neve, két szakmairánnyal: Pedagógiai asszisztens és Gyógypedagógiai asszisztens. Ahogy a többi érettségire épülő szakképesítést, jövő szeptembertől ezt sem lehet majd tanfolyami formában megszerezni. Technikumban - jelenlegi nevén szakgimnáziumban - öt év alatt, érettségi utáni felnőttoktatásban pedig két év alatt lehet majd elvégezni a képzést.

Az iskolarendszeren kívüli képzések közül a Fogyatékkal élők gondozója képesítést 480-720, az Óvodai dajka szakmát pedig 320-420 óra alatt lehetett megszerezni, mindkettő - alsó középfokú szakképesítésként - alapfokú iskolai végzettségre épült. Az új jegyzékben csak a Dajka képzés szerepel, amelynek az óraszáma nem változott, a szintje viszont igen: alsó középfokú részszakképesítés lett.

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás

Februárig meghosszabbította a bíróság Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatását

Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.

Úgy néz ki, már idén sem kell igényelniük a szülőknek a plusz egy év óvodát

Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.