Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
A legfrissebb adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet. A statisztikák alapján a megyében több mint nyolcezer tanulót – azaz a diákok 15,60 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első félévében. A korábbi időszakokhoz hasonlóan Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Nógrádban majdnem kétezer tanulót (a diákok 15,51 százalékát), míg Szabolcsban közel hétezer iskolást, vagyis a diákok 15,15 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás.
Ezek az arányok nagyjából megfelelnek a 2017/2018-as tanév második félévének eredményeinek – akkor Nógrádban 16,2 százalékos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15 százalékos, Borsodban 14,1 százalékos volt a nagyot rontó diákok aránya. A legkevésbé a budapesti (5,64 százalék), a Győr-Moson-Sopron megyei (6,75 százalék) és a Csongrád megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.
Lemorzsolódással veszélyeztetettnek azokat a diákokat tartják, akiknek az eredménye az általános iskolában nem éri el a 3-as, középfokú iskolában a 2,5-ös átlagot, vagy a teljesítménye az előző tanévi átlageredményhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Megdöbbentő eredmények: minden huszadik fiatal megáll a nyolc általánosnál
"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
Még mindig a szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet
A nagyot rontók száma és aránya iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében hétezer általános iskolásból több mint ezerháromszáz diákot – azaz a tanulók 19,11 százalékát – fenyeget lemorzsolódás. Ez javulást jelent, a 2017/2018-as tanév második félévében ugyanis még minden ötödik nógrádi általános iskolás tartozott ebbe a kategóriába. 2018/2019-es tanév első félévi eredményei alapján Budapest teljesített a legjobban – itt az általános iskolások 5,52 százalékát érinti a probléma.
A szakközépiskolákban ennél rosszabbak az eredmények. A borsodi szakközépiskolákban 32 százalékos a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, míg az előző félévben 19,43 százalék volt az arány. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden negyedik szakközépiskolás rontott nagyot. A legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat érinti a probléma, de még ott is minden tizedik diák érintett.
A gimnazisták közül kevesebben billegnek a lemorzsolódás határán, Győr-Moson-Sopron megyében például egészen extrém adat született: a közel nyolcezer tanuló közül csak harmincnégyet fenyeget a lemorzsolódás veszélye, de az érintett diákok aránya Vas, Tolna és Csongrád megyében sem éri el az egy százalékot. A szakgimnazisták körében nagyok a területi különbségek. Fejér megye a legveszélyeztetettebb: itt a diákok 21,04 százalékát – azaz minden ötödik diákot – érinti a probléma. Nógrád megyében a tanulók közel 15, Győr-Moson-Sopron megyében ezzel ellentétben mindössze 6,15 százaléka tartozik a nagyot rontók táborába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
