Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
A legfrissebb adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet. A statisztikák alapján a megyében több mint nyolcezer tanulót – azaz a diákok 15,60 százalékát – veszélyeztette a lemorzsolódás a tanév első félévében. A korábbi időszakokhoz hasonlóan Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem sokkal jobbak az arányok: Nógrádban majdnem kétezer tanulót (a diákok 15,51 százalékát), míg Szabolcsban közel hétezer iskolást, vagyis a diákok 15,15 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás.
Ezek az arányok nagyjából megfelelnek a 2017/2018-as tanév második félévének eredményeinek – akkor Nógrádban 16,2 százalékos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15 százalékos, Borsodban 14,1 százalékos volt a nagyot rontó diákok aránya. A legkevésbé a budapesti (5,64 százalék), a Győr-Moson-Sopron megyei (6,75 százalék) és a Csongrád megyei (6,84 százalék) tanulókat veszélyezteti a lemorzsolódás.
Lemorzsolódással veszélyeztetettnek azokat a diákokat tartják, akiknek az eredménye az általános iskolában nem éri el a 3-as, középfokú iskolában a 2,5-ös átlagot, vagy a teljesítménye az előző tanévi átlageredményhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
Még mindig a szakközépiskolákban a legrosszabb a helyzet
A nagyot rontók száma és aránya iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében hétezer általános iskolásból több mint ezerháromszáz diákot – azaz a tanulók 19,11 százalékát – fenyeget lemorzsolódás. Ez javulást jelent, a 2017/2018-as tanév második félévében ugyanis még minden ötödik nógrádi általános iskolás tartozott ebbe a kategóriába. 2018/2019-es tanév első félévi eredményei alapján Budapest teljesített a legjobban – itt az általános iskolások 5,52 százalékát érinti a probléma.
A szakközépiskolákban ennél rosszabbak az eredmények. A borsodi szakközépiskolákban 32 százalékos a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, míg az előző félévben 19,43 százalék volt az arány. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden negyedik szakközépiskolás rontott nagyot. A legkevésbé a Tolna megyei szakközépiskolásokat érinti a probléma, de még ott is minden tizedik diák érintett.
A gimnazisták közül kevesebben billegnek a lemorzsolódás határán, Győr-Moson-Sopron megyében például egészen extrém adat született: a közel nyolcezer tanuló közül csak harmincnégyet fenyeget a lemorzsolódás veszélye, de az érintett diákok aránya Vas, Tolna és Csongrád megyében sem éri el az egy százalékot. A szakgimnazisták körében nagyok a területi különbségek. Fejér megye a legveszélyeztetettebb: itt a diákok 21,04 százalékát – azaz minden ötödik diákot – érinti a probléma. Nógrád megyében a tanulók közel 15, Győr-Moson-Sopron megyében ezzel ellentétben mindössze 6,15 százaléka tartozik a nagyot rontók táborába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!