Már elsőben látni, kiből lesz a lúzer

Azok a gyerekek, akiket jelentősen megvisel az óvoda kellemes légkörét felváltó, kihívásokkal teli iskola, minden bizonnyal az osztály balekjai lesznek.

  • Eduline

Az első osztályba depressziósan, szorongással teli, vagy túlzott agresszióval érkező gyerekeknek nagy az esélyük, hogy harmadikos korukra a közutálat tárgyaivá váljanak – legalább is ez derül ki a gyermeki fejlődéssel foglalkozó szaklap, a Child Development legfrissebb számából.

A tanulmány, melyet a University of Victoria vezetett, több mint 400 kanadai gyermeket vizsgált első tanévük szeptemberétől a harmadik év végéig. A kisiskolásoknak rendre be kellett számolni az őket ért kellemetlen élményekről, mint a lökdösés, ütlegelés, gáncsolás, szekálás, játékból való kizárás, ezzel párhuzamosan pedig a pedagógusok a gyermekek szorongási, depressziós vagy agresszív szintjeiről tájékoztatták a szakembereket.

Mint kiderült, a legtöbb gyermek (73 százalék) nem mutatta a depresszió és a szorongás tüneteit a három év alatt, ezzel szemben 7 százalékuk kifejezetten magas szinten. A maradék 20 százalék pedig eleinte közepes tüneteket mutatott, ami a harmadik év végére bizony szintén jelentősen megemelkedett.

Összességében, az elsőben és másodikban leginkább depressziós és szorongó gyerekek közül vált a legtöbb társai áldozatává. Meglepő volt, hogy az elsőben agresszív nebulók harmadikra szintén depresszióssá és szorongóvá váltak. Őket ugyancsak elnyomták társaik, leginkább agresszív tetteik következményeként.

Bonnie J. Leadbeater, a University of Victoria professzora és a kutatás vezetője szerint a gyerekek korai mentális problémái előkészítik a terepet társaiknak a bántalmazáshoz. „Ahogyan néhány gyerek a többihez képest nagy nehézségek árán tanul meg olvasni, és plusz segítséget igényel, mikor lemarad társaitól, úgy a mentális problémával küzdő fiatalok is a jelét adják annak, hogy nem tudnak megbirkózni az általános iskola összetett közösségi világával.”

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.