Már elsőben látni, kiből lesz a lúzer

Azok a gyerekek, akiket jelentősen megvisel az óvoda kellemes légkörét felváltó, kihívásokkal teli iskola, minden bizonnyal az osztály balekjai lesznek.

  • Eduline

Az első osztályba depressziósan, szorongással teli, vagy túlzott agresszióval érkező gyerekeknek nagy az esélyük, hogy harmadikos korukra a közutálat tárgyaivá váljanak – legalább is ez derül ki a gyermeki fejlődéssel foglalkozó szaklap, a Child Development legfrissebb számából.

A tanulmány, melyet a University of Victoria vezetett, több mint 400 kanadai gyermeket vizsgált első tanévük szeptemberétől a harmadik év végéig. A kisiskolásoknak rendre be kellett számolni az őket ért kellemetlen élményekről, mint a lökdösés, ütlegelés, gáncsolás, szekálás, játékból való kizárás, ezzel párhuzamosan pedig a pedagógusok a gyermekek szorongási, depressziós vagy agresszív szintjeiről tájékoztatták a szakembereket.

Mint kiderült, a legtöbb gyermek (73 százalék) nem mutatta a depresszió és a szorongás tüneteit a három év alatt, ezzel szemben 7 százalékuk kifejezetten magas szinten. A maradék 20 százalék pedig eleinte közepes tüneteket mutatott, ami a harmadik év végére bizony szintén jelentősen megemelkedett.

Összességében, az elsőben és másodikban leginkább depressziós és szorongó gyerekek közül vált a legtöbb társai áldozatává. Meglepő volt, hogy az elsőben agresszív nebulók harmadikra szintén depresszióssá és szorongóvá váltak. Őket ugyancsak elnyomták társaik, leginkább agresszív tetteik következményeként.

Bonnie J. Leadbeater, a University of Victoria professzora és a kutatás vezetője szerint a gyerekek korai mentális problémái előkészítik a terepet társaiknak a bántalmazáshoz. „Ahogyan néhány gyerek a többihez képest nagy nehézségek árán tanul meg olvasni, és plusz segítséget igényel, mikor lemarad társaitól, úgy a mentális problémával küzdő fiatalok is a jelét adják annak, hogy nem tudnak megbirkózni az általános iskola összetett közösségi világával.”

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.