Megvan a választékos beszéd agyterülete

A Rice Egyetem pszichológusai azonosították az agy azon területét, mely a szavak kiválasztásában játszik kulcsfontosságú szerepet.

  • Eduline

Egy új tudományos felfedezésnek köszönhetően a Rice Egyetem pszichológusai egyértelműen azonosították az agy azon részeit, amelyek szerepet játszanak a megfelelő szavak kiválasztásában a beszéd során. A tanulmány, mely a Proceedings of the National Academy of Sciences friss számában olvasható, segítségére lehet a kutatóknak, hogy jobban megértsék a szélütést szenvedett betegekkel kapcsolatban tapasztalható beszédproblémákat.

Beszéd közben a beszélőnek ki kell választani egy szót a nagyszámú szókészletéből. Például, ha egy adott állatot szeretne megnevezni, ki kell választania a „kutya” a „macska” vagy a „ló” meghatározást az egyéb más lehetőségektől. Ha egy adott személy tulajdonságát szeretné leírni, ki kell választania a „boldog”, „szomorú, „kedvetlen” vagy más melléknevek közül a legmegfelelőbbet.

Tatiana Schnur, a Rice pszichológia adjunktusa, azt kívánta meghatározni, hogy vajon egy konkrét része az agynak (LIFG, left inferior frontal gyrus) az, amely megoldja a megfelelő szavak kiválasztását, vagy sem. Ehhez kollégáival 16 egészséges kísérleti alany, és 12 afáziában szenvedő agyának működését hasonlította össze. A beszédzavar ugyanis gyakran jelentkezik szélütésen átesett emberek esetében.

A kutatók szerint, míg az agy két része – a homloklebenyhez tartozó baloldali LIFG és a bal oldali halánték-falcsonti kéreg – egyaránt válaszol a szavak közötti fokozott küzdelemre a kiválasztásért folyó vetélkedőben a beszéd folyamán, addig csak a LIFG szükséges ahhoz, hogy a nyelvünk hegyére jöjjön a megfelelő szó. A LIFG egyébként magában foglalja az úgynevezett Broca-területet, amely nevét az őt felfedező 19. századi francia kutatóról, Paul Pierre Broca-ról kapta. Ez felelős a beszédképzésért és a beszédértésért.

A tanulmányban, amely egyszerre két kísérletet fedett le, a résztvevőknek képsorozatokat kellett nevén nevezniük, folyamatosan megbirkózva a szavak kiválasztásával, minél több képnek adtak nevet. Az első kísérletben, az egészséges „beszélők” agyi aktivitását funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (functional magnetic resonance imagaing, fMRI) mérték, míg a második esetben a teljesítményhiányt területi sérült afáziás betegeken térképezték fel.

Az egészséges és az afáziás betegeket párhuzamosan figyelemmel kísérve, Schnur és kollégái összepárosították az agyi területeket az adott beszédfolyamatokkal. Azt találták, hogy az afáziás résztvevők azon képessége, hogy a beszédképzés folyamán a tülekedő szavak közül kiválasszák a megfelelőt, úgy tűnik, függ a LIFG épségétől. Az eredmények további kutatások végrehajtását igénylik, ugyanis a mechanizmus sérülésének alaposabb vizsgálata megfejthetné az akadozó, nem folyamatos beszédet, amit a Broca afáziában szenvedők is mutatnak.

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu