Megvan a választékos beszéd agyterülete

A Rice Egyetem pszichológusai azonosították az agy azon területét, mely a szavak kiválasztásában játszik kulcsfontosságú szerepet.

  • Eduline
Egy új tudományos felfedezésnek köszönhetően a Rice Egyetem pszichológusai egyértelműen azonosították az agy azon részeit, amelyek szerepet játszanak a megfelelő szavak kiválasztásában a beszéd során. A tanulmány, mely a Proceedings of the National Academy of Sciences friss számában olvasható, segítségére lehet a kutatóknak, hogy jobban megértsék a szélütést szenvedett betegekkel kapcsolatban tapasztalható beszédproblémákat.

Beszéd közben a beszélőnek ki kell választani egy szót a nagyszámú szókészletéből. Például, ha egy adott állatot szeretne megnevezni, ki kell választania a „kutya” a „macska” vagy a „ló” meghatározást az egyéb más lehetőségektől. Ha egy adott személy tulajdonságát szeretné leírni, ki kell választania a „boldog”, „szomorú, „kedvetlen” vagy más melléknevek közül a legmegfelelőbbet.

Tatiana Schnur, a Rice pszichológia adjunktusa, azt kívánta meghatározni, hogy vajon egy konkrét része az agynak (LIFG, left inferior frontal gyrus) az, amely megoldja a megfelelő szavak kiválasztását, vagy sem. Ehhez kollégáival 16 egészséges kísérleti alany, és 12 afáziában szenvedő agyának működését hasonlította össze. A beszédzavar ugyanis gyakran jelentkezik szélütésen átesett emberek esetében.

A kutatók szerint, míg az agy két része – a homloklebenyhez tartozó baloldali LIFG és a bal oldali halánték-falcsonti kéreg – egyaránt válaszol a szavak közötti fokozott küzdelemre a kiválasztásért folyó vetélkedőben a beszéd folyamán, addig csak a LIFG szükséges ahhoz, hogy a nyelvünk hegyére jöjjön a megfelelő szó. A LIFG egyébként magában foglalja az úgynevezett Broca-területet, amely nevét az őt felfedező 19. századi francia kutatóról, Paul Pierre Broca-ról kapta. Ez felelős a beszédképzésért és a beszédértésért.

A tanulmányban, amely egyszerre két kísérletet fedett le, a résztvevőknek képsorozatokat kellett nevén nevezniük, folyamatosan megbirkózva a szavak kiválasztásával, minél több képnek adtak nevet. Az első kísérletben, az egészséges „beszélők” agyi aktivitását funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (functional magnetic resonance imagaing, fMRI) mérték, míg a második esetben a teljesítményhiányt területi sérült afáziás betegeken térképezték fel.

Az egészséges és az afáziás betegeket párhuzamosan figyelemmel kísérve, Schnur és kollégái összepárosították az agyi területeket az adott beszédfolyamatokkal. Azt találták, hogy az afáziás résztvevők azon képessége, hogy a beszédképzés folyamán a tülekedő szavak közül kiválasszák a megfelelőt, úgy tűnik, függ a LIFG épségétől. Az eredmények további kutatások végrehajtását igénylik, ugyanis a mechanizmus sérülésének alaposabb vizsgálata megfejthetné az akadozó, nem folyamatos beszédet, amit a Broca afáziában szenvedők is mutatnak.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.