A leggyakoribb kifogások az iskolában

Egy 2010 nyarán készült brit tanulmány szerint a "ráöntöttem a vacsorámat", és a "suliba jövet kiesett a táskámból" című házifeladat-kifogások ma már nemigen hallhatóak az osztályteremben. Helyüket átvették az olyanok, mint: "már majdnem befejeztem, mikor véletlenül kitöröltem", vagy "közben lefagyott a gépem." Népszerű még az "éppen nem volt netem" és a "bedöglött a nyomtatóm" is.


Kemény lépésekkel számolják fel az iskolai rasszizmust az USA-ban

Alig egy éve történt, hogy félszáz afroamerikai diák megrohanta a Dél-Philadelphia Középiskolát, és erőszakkal elkülönítették az ott tanuló ázsiai diákokat. Az USA-Today amerikai napilap szerint a botrány nem volt hiábavaló, az eset örökre megváltoztatta a tanulókat és az iskolát, amely ebben az évben új iskolaigazgatót kapott, akitől a közösség kisebb csodát vár.


Mennyibe kerülnek a különórák?

Egy átlagos városi iskolában az alsótagozatosok háromnegyede, a felsősöknek pedig már a kilencven százaléka jár valamilyen különórára. Ezek ára körülbelül 1500 és 4000 forint között mozog, persze létezik olyan foglalkozás, amiért ennek többszörösét is elkérhetik.





Miből lesz a tankönyv?

A szülők súlyos tízezer forintokat fizetnek minden tanévkezdéskor a tankönyvcsomagokért. Hogy mi van a csomagban, azt az iskola dönti el. Azt pedig, hogy melyik könyv érdemes egyáltalán arra, hogy tankönyvnek nevezzék, az Országos Köznevelési Tanács. Kitől függ, hogy milyen könyveket kell beszerezni szeptemberben?



Kukába az eddig használt tanulási módszerekkel?

Minden, amit az eredményes tanulás zálogának hittünk eddig nem más, mint tudománytalan locsogás? A közelmúltban több új kutatás is napvilágot látott, ami teljesen átrendezheti a tanulásról alkotott képünket - írja a New York Times.



Eltérően vélekedik a nulladik évfolyamról a PSZ és a PDSZ

Míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatónak tartja az általános iskola nulladik évfolyamának bevezetését, mint a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának egyfajta módját, addig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a közoktatás hatályos rendelkezései alapján nincs mód az iskola-előkészítő foglalkozások megszervezésére.


A magyar továbbra sem választható nyelv az ukrán felsőoktatásban

Miközben az ukrán bölcsészkaron már oroszból is lehet vizsgázni, a kormány ígérete ellenére sem vezette be a választható magyar nyelvet Ukrajna felsőoktatásában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elfogadhatatlan tartja az állapotot, ezért képviselőik javaslataikat nem csak az ukrán minisztérium felé, de a parlamentnek is eljuttatják, hogy a magyar nyelv és irodalom felvételi tárgy lehessen.


Tanévnyitó Kamaszfesztivál a Zöld Pardonban

A szakkör- és hobbikiállítás mellett tehetségkutató foglalkozások, színpadi produkciók és interaktív játékok is várják az általános és középiskolás diákokat a Tanévnyitó Kamaszfesztiválon szombaton a Zöld Pardonban Budapesten.



Iskolai kérdőív kényes kérdésekkel

Felháborodást keltett Nagykanizsán egy egészségügyi felmérés, amelyet a helyi középiskolákban végeztek el nemrég. A tanulóknak kérdőívet kellett kitölteniük, amelyen több szülő szerint "kényes" egészségügyi adatokat kértek a diákoktól - írta a pénteki Népszabadság.


18 kiló és 110 centi: mitől lesz iskolaérett a gyerek?

Ki számít iskolaérettnek? És milyen kritériumok alapján döntjük ezt el? A jelenlegi kormányzat szigorítaná az iskolaérettségi vizsgálatokat, emellett bevezetné a nulladik évfolyamot is az általános iskolában. De ki mondja majd meg, hogy melyik gyerek lesz nulladikos?



Hátraarc az oktatáspolitikában

Azzal, hogy a kereszténydemokraták hitbizománya lett az oktatás, a magyar iskolarendszerben garantált a változások sorozata. A régi-új reformjelszavak: kötelesség, rend, erkölcs, nemzet- és hazaszeretetre nevelés -írja a HVG.



Elitképzéssé változatnák a tanárképzést

Iskolában eltöltött hosszabb idő, új finanszírozási metódus és a már említett elitképzéssé változtatandó tanárképzés - a többi között ezt tartalmazza az új közoktatási törvényt előkészítő anyag, amelyet a FigyelőNet ismertetett. Az új felsőoktatási törvény koncepciója - a honlap szerint - rögzíti a felsőoktatásba való belépés feltételeként az emelt szintű érettségit és hosszabb távon a nyelvvizsgát.