A Hallgatói Hálózat múlt hétfői tüntetésén többször szóba került a zágrábi egyetemisták 2009-es akciója. De mi ellen tiltakoztak ők? Mit értek el, és miért vált belőlük példakép?
Az oktatásban való részvétel jog, és nem piaci csereügylet tárgya, a tudás nem áru, az egyetem pedig nem tudásgyár – hirdették azok a horvát egyetemisták, akik 2009-ben nyolc város húsz egyetemi karát tartották blokád alatt 35 napig, a tandíj bevezetése ellen tiltakozva.
A szervezők honlapján a mai napig olvashatók azok az alapelvek, amelyeket a tiltakozó diákok elfogadtak: meg akarták állítani az oktatás "egyre nagyobb mértékű kommercializálódását", szerintük ugyanis az állami támogatás szűkülése és a tandíj bevezetése miatt az intézményeknek a piac számára kell munkaerőt termelniük - ahelyett, hogy a művelődés és a kritika bázisai lennének.
Mi ellen tiltakoztak?
2009-ben a horvát kormányzat hozott egy döntést, amely alapján a következő évtől minden mesterképzésben résztvevő hallgatónak fizetnie kellett volna a képzésért. A hallgatók nem sokáig késlekedtek: a blokád a zágrábi egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karáról indult, 2009. április 20-án. A hallgatók bementek a termekbe, megszakították a tanórákat, amelyek a blokád egész időtartama alatt szüneteltek. Helyettük alternatív oktatási programokat – előadásokat, filmnézéseket – szerveztek.
Az egyetemek mindenki előtt nyitva álltak. Mivel a szervezők szerint „az oktatás az egész társadalom ügye”, mindenki részt vehetett, felszólalhatott és szavazhatott azokon az esti üléseken is, amelyeken a további lépésekről szavaztak. A mozgalomról az egyik résztvevő, Igor Bezinovic készített dokumentumfilmet „A blokád” címmel, amelyet idén itthon, a 9. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is bemutattak. A film előzetesét itt nézhetitek meg, a rendezővel készült interjút pedig itt olvashatjátok.
A mozgalom szervezettsége más hallgatói megmozdulások számára is mintául szolgált: különböző munkacsoportok alakultak a kommunikációs, technikai és biztonsági feladatokra. A sajtóval napi egy sajtótájékoztatón, illetve közös nyilatkozatokon keresztül kommunikáltak. Naponta – néha napi kétszer is – hírlevelet nyomtattak több ezer példányban, amely a honlapon megjelent híreket, a hasznos tudnivalókat és a napi sajtóközleményt tartalmazta.
A horvátországi blokád résztvevői többször felhívták az oktatási minisztert, de ő egyszer sem reagált a hallgatók kérdéseire. Az oktatók először mind támogatták a mozgalmat, később azonban elhatárolódtak diákjaiktól. A tandíj teljes eltörlését végül nem érték el a hallgatók. Ehelyett a kormány egy olyan rendszert vezetett be, amelyben az első év mind az alap-, mint a mesterképzésben mindenkinek ingyenes, utána pedig sávosan, teljesítmény alapján kell tandíjat fizetni. Ennek a legmagasabb összegét nem emelték.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
