Egyetemfoglalás és blokád: honnan vették az ötletet a magyar diákok?

A Hallgatói Hálózat múlt hétfői tüntetésén többször szóba került a zágrábi egyetemisták 2009-es akciója. De mi ellen tiltakoztak ők? Mit értek el, és miért vált belőlük példakép?

  • Czervan Andrea
Blokád
http://slobodnifilozofski.org/

Az oktatásban való részvétel jog, és nem piaci csereügylet tárgya, a tudás nem áru, az egyetem pedig nem tudásgyár – hirdették azok a horvát egyetemisták, akik 2009-ben nyolc város húsz egyetemi karát tartották blokád alatt 35 napig, a tandíj bevezetése ellen tiltakozva.

A szervezők honlapján a mai napig olvashatók azok az alapelvek, amelyeket a tiltakozó diákok elfogadtak: meg akarták állítani az oktatás "egyre nagyobb mértékű kommercializálódását", szerintük ugyanis az állami támogatás szűkülése és a tandíj bevezetése miatt az intézményeknek a piac számára kell munkaerőt termelniük - ahelyett, hogy a művelődés és a kritika bázisai lennének.

Mi ellen tiltakoztak?

2009-ben a horvát kormányzat hozott egy döntést, amely alapján a következő évtől minden mesterképzésben résztvevő hallgatónak fizetnie kellett volna a képzésért. A hallgatók nem sokáig késlekedtek: a blokád a zágrábi egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karáról indult, 2009. április 20-án. A hallgatók bementek a termekbe, megszakították a tanórákat, amelyek a blokád egész időtartama alatt szüneteltek. Helyettük alternatív oktatási programokat – előadásokat, filmnézéseket – szerveztek.

Az egyetemek mindenki előtt nyitva álltak. Mivel a szervezők szerint „az oktatás az egész társadalom ügye”, mindenki részt vehetett, felszólalhatott és szavazhatott azokon az esti üléseken is, amelyeken a további lépésekről szavaztak. A mozgalomról az egyik résztvevő, Igor Bezinovic készített dokumentumfilmet „A blokád” címmel, amelyet idén itthon, a 9. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is bemutattak. A film előzetesét itt nézhetitek meg, a rendezővel készült interjút pedig itt olvashatjátok.

A mozgalom szervezettsége más hallgatói megmozdulások számára is mintául szolgált: különböző munkacsoportok alakultak a kommunikációs, technikai és biztonsági feladatokra. A sajtóval napi egy sajtótájékoztatón, illetve közös nyilatkozatokon keresztül kommunikáltak. Naponta – néha napi kétszer is – hírlevelet nyomtattak több ezer példányban, amely a honlapon megjelent híreket, a hasznos tudnivalókat és a napi sajtóközleményt tartalmazta.

Bárki szavazhatott, hogy folytassák-e a blokádot
http://slobodnifilozofski.org/

A horvátországi blokád résztvevői többször felhívták az oktatási minisztert, de ő egyszer sem reagált a hallgatók kérdéseire. Az oktatók először mind támogatták a mozgalmat, később azonban elhatárolódtak diákjaiktól. A tandíj teljes eltörlését végül nem érték el a hallgatók. Ehelyett a kormány egy olyan rendszert vezetett be, amelyben az első év mind az alap-, mint a mesterképzésben mindenkinek ingyenes, utána pedig sávosan, teljesítmény alapján kell tandíjat fizetni. Ennek a legmagasabb összegét nem emelték.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.