A Hallgatói Hálózat múlt hétfői tüntetésén többször szóba került a zágrábi egyetemisták 2009-es akciója. De mi ellen tiltakoztak ők? Mit értek el, és miért vált belőlük példakép?
Az oktatásban való részvétel jog, és nem piaci csereügylet tárgya, a tudás nem áru, az egyetem pedig nem tudásgyár – hirdették azok a horvát egyetemisták, akik 2009-ben nyolc város húsz egyetemi karát tartották blokád alatt 35 napig, a tandíj bevezetése ellen tiltakozva.
A szervezők honlapján a mai napig olvashatók azok az alapelvek, amelyeket a tiltakozó diákok elfogadtak: meg akarták állítani az oktatás "egyre nagyobb mértékű kommercializálódását", szerintük ugyanis az állami támogatás szűkülése és a tandíj bevezetése miatt az intézményeknek a piac számára kell munkaerőt termelniük - ahelyett, hogy a művelődés és a kritika bázisai lennének.
Mi ellen tiltakoztak?
2009-ben a horvát kormányzat hozott egy döntést, amely alapján a következő évtől minden mesterképzésben résztvevő hallgatónak fizetnie kellett volna a képzésért. A hallgatók nem sokáig késlekedtek: a blokád a zágrábi egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karáról indult, 2009. április 20-án. A hallgatók bementek a termekbe, megszakították a tanórákat, amelyek a blokád egész időtartama alatt szüneteltek. Helyettük alternatív oktatási programokat – előadásokat, filmnézéseket – szerveztek.
Az egyetemek mindenki előtt nyitva álltak. Mivel a szervezők szerint „az oktatás az egész társadalom ügye”, mindenki részt vehetett, felszólalhatott és szavazhatott azokon az esti üléseken is, amelyeken a további lépésekről szavaztak. A mozgalomról az egyik résztvevő, Igor Bezinovic készített dokumentumfilmet „A blokád” címmel, amelyet idén itthon, a 9. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is bemutattak. A film előzetesét itt nézhetitek meg, a rendezővel készült interjút pedig itt olvashatjátok.
A mozgalom szervezettsége más hallgatói megmozdulások számára is mintául szolgált: különböző munkacsoportok alakultak a kommunikációs, technikai és biztonsági feladatokra. A sajtóval napi egy sajtótájékoztatón, illetve közös nyilatkozatokon keresztül kommunikáltak. Naponta – néha napi kétszer is – hírlevelet nyomtattak több ezer példányban, amely a honlapon megjelent híreket, a hasznos tudnivalókat és a napi sajtóközleményt tartalmazta.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
