A Hallgatói Hálózat múlt hétfői tüntetésén többször szóba került a zágrábi egyetemisták 2009-es akciója. De mi ellen tiltakoztak ők? Mit értek el, és miért vált belőlük példakép?
Az oktatásban való részvétel jog, és nem piaci csereügylet tárgya, a tudás nem áru, az egyetem pedig nem tudásgyár – hirdették azok a horvát egyetemisták, akik 2009-ben nyolc város húsz egyetemi karát tartották blokád alatt 35 napig, a tandíj bevezetése ellen tiltakozva.
A szervezők honlapján a mai napig olvashatók azok az alapelvek, amelyeket a tiltakozó diákok elfogadtak: meg akarták állítani az oktatás "egyre nagyobb mértékű kommercializálódását", szerintük ugyanis az állami támogatás szűkülése és a tandíj bevezetése miatt az intézményeknek a piac számára kell munkaerőt termelniük - ahelyett, hogy a művelődés és a kritika bázisai lennének.
Mi ellen tiltakoztak?
2009-ben a horvát kormányzat hozott egy döntést, amely alapján a következő évtől minden mesterképzésben résztvevő hallgatónak fizetnie kellett volna a képzésért. A hallgatók nem sokáig késlekedtek: a blokád a zágrábi egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karáról indult, 2009. április 20-án. A hallgatók bementek a termekbe, megszakították a tanórákat, amelyek a blokád egész időtartama alatt szüneteltek. Helyettük alternatív oktatási programokat – előadásokat, filmnézéseket – szerveztek.
Az egyetemek mindenki előtt nyitva álltak. Mivel a szervezők szerint „az oktatás az egész társadalom ügye”, mindenki részt vehetett, felszólalhatott és szavazhatott azokon az esti üléseken is, amelyeken a további lépésekről szavaztak. A mozgalomról az egyik résztvevő, Igor Bezinovic készített dokumentumfilmet „A blokád” címmel, amelyet idén itthon, a 9. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is bemutattak. A film előzetesét itt nézhetitek meg, a rendezővel készült interjút pedig itt olvashatjátok.
A mozgalom szervezettsége más hallgatói megmozdulások számára is mintául szolgált: különböző munkacsoportok alakultak a kommunikációs, technikai és biztonsági feladatokra. A sajtóval napi egy sajtótájékoztatón, illetve közös nyilatkozatokon keresztül kommunikáltak. Naponta – néha napi kétszer is – hírlevelet nyomtattak több ezer példányban, amely a honlapon megjelent híreket, a hasznos tudnivalókat és a napi sajtóközleményt tartalmazta.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
