Ezeknek az egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció szak megszűnése

Leginkább a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola érezné meg, ha megszüntetnék a kommunikációs szakokat.

  • Eduline
stiller

Az Eduline egyetemi és főiskolai forrásoktól úgy értesült, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbeszéléseket folytatott az intézmények vezetőivel, mely során áttekintették a kurzuskínálatokat is és a hírek szerint több szak megszüntetését helyezték kilátásba. A szakkínálat megreformálása állítólag érintené a kommunikáció szakot, az andragógiát, a nemzetközi kapcsolatokat is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményét itt olvashatjátok, az egyetemi és főiskolai vezetők nyilatkozatát pedig itt, hogy mely szakokat érintené, arról itt találtok információt.

A 2006 óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány még 2012-ben is a negyedik legnépszerűbb alapképzés volt, ötezer jelentkezővel jelentős volt a túljelentkezés, állami képzésre pedig csak 152 diákot vettek fel. 2013-ban a szak azonban a 24. helyre csúszott vissza, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma 470-nél húzta meg az állami ponthatárt. Ezt júliusban 455-re voltak kénytelenek változtatni, különben nem jutott volna be elég diák - végül 25 állami ösztöndíjas elsőéves kezdhette el tanulmányait, több mint ötszázan fizetős helyet szereztek. 2014-ben is ezt a 455-ös ponthatárt kellett elérnie a tanulóknak, ha állami helyet szerettek volna. 2014-ben 1984-en jelentkeztek erre a képzésre és mindössze 41 állami helyet osztottak ki.

Felsőoktatási intézményJelentkezők száma 2014-benFelvettek száma 2014-ben
Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar764118
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar36344
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kommunikációs és Művészeti Kar431124
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar29053
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar24424
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar70459
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar29632
Kodolányi János Főiskola9516
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar27853
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar15825
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar27532
Zsigmond Király Főiskola15828

Az a táblázatból is jól látszik, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzésére jelentkeznek a legtöbben, a felvettek számában pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem jeleskedik. A kommunikáció szak megszüntetése így ezeknek az intézményeknek lenne a legnagyobb érvágás. Ahogy Hammer Ferenc, Az ELTE docense fogalmazott, "a kommunikáció BA szakra járók túlnyomó része már évek óta fizet százezreket évente, mely befizetés nélkül amúgy rég bezárhatott volna az ELTE Bölcsészettudományi Kara".

A BKF közleményben tudatta, "nem létezhet ma egy társadalom kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül, ezért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a jövőben is elindítja a képzést".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.