Ezeknek az egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció szak megszűnése

Leginkább a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola érezné meg, ha megszüntetnék a kommunikációs szakokat.

  • Eduline
stiller

Az Eduline egyetemi és főiskolai forrásoktól úgy értesült, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbeszéléseket folytatott az intézmények vezetőivel, mely során áttekintették a kurzuskínálatokat is és a hírek szerint több szak megszüntetését helyezték kilátásba. A szakkínálat megreformálása állítólag érintené a kommunikáció szakot, az andragógiát, a nemzetközi kapcsolatokat is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményét itt olvashatjátok, az egyetemi és főiskolai vezetők nyilatkozatát pedig itt, hogy mely szakokat érintené, arról itt találtok információt.

A 2006 óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány még 2012-ben is a negyedik legnépszerűbb alapképzés volt, ötezer jelentkezővel jelentős volt a túljelentkezés, állami képzésre pedig csak 152 diákot vettek fel. 2013-ban a szak azonban a 24. helyre csúszott vissza, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma 470-nél húzta meg az állami ponthatárt. Ezt júliusban 455-re voltak kénytelenek változtatni, különben nem jutott volna be elég diák - végül 25 állami ösztöndíjas elsőéves kezdhette el tanulmányait, több mint ötszázan fizetős helyet szereztek. 2014-ben is ezt a 455-ös ponthatárt kellett elérnie a tanulóknak, ha állami helyet szerettek volna. 2014-ben 1984-en jelentkeztek erre a képzésre és mindössze 41 állami helyet osztottak ki.

Felsőoktatási intézményJelentkezők száma 2014-benFelvettek száma 2014-ben
Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar764118
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar36344
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kommunikációs és Művészeti Kar431124
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar29053
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar24424
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar70459
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar29632
Kodolányi János Főiskola9516
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar27853
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar15825
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar27532
Zsigmond Király Főiskola15828

Az a táblázatból is jól látszik, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzésére jelentkeznek a legtöbben, a felvettek számában pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem jeleskedik. A kommunikáció szak megszüntetése így ezeknek az intézményeknek lenne a legnagyobb érvágás. Ahogy Hammer Ferenc, Az ELTE docense fogalmazott, "a kommunikáció BA szakra járók túlnyomó része már évek óta fizet százezreket évente, mely befizetés nélkül amúgy rég bezárhatott volna az ELTE Bölcsészettudományi Kara".

A BKF közleményben tudatta, "nem létezhet ma egy társadalom kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül, ezért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a jövőben is elindítja a képzést".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.