Ezeknek az egyetemeknek fájna a legjobban a kommunikáció szak megszűnése

stiller

Az Eduline egyetemi és főiskolai forrásoktól úgy értesült, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbeszéléseket folytatott az intézmények vezetőivel, mely során áttekintették a kurzuskínálatokat is és a hírek szerint több szak megszüntetését helyezték kilátásba. A szakkínálat megreformálása állítólag érintené a kommunikáció szakot, az andragógiát, a nemzetközi kapcsolatokat is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményét itt olvashatjátok, az egyetemi és főiskolai vezetők nyilatkozatát pedig itt, hogy mely szakokat érintené, arról itt találtok információt.

A 2006 óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány még 2012-ben is a negyedik legnépszerűbb alapképzés volt, ötezer jelentkezővel jelentős volt a túljelentkezés, állami képzésre pedig csak 152 diákot vettek fel. 2013-ban a szak azonban a 24. helyre csúszott vissza, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma 470-nél húzta meg az állami ponthatárt. Ezt júliusban 455-re voltak kénytelenek változtatni, különben nem jutott volna be elég diák - végül 25 állami ösztöndíjas elsőéves kezdhette el tanulmányait, több mint ötszázan fizetős helyet szereztek. 2014-ben is ezt a 455-ös ponthatárt kellett elérnie a tanulóknak, ha állami helyet szerettek volna. 2014-ben 1984-en jelentkeztek erre a képzésre és mindössze 41 állami helyet osztottak ki.

Az a táblázatból is jól látszik, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzésére jelentkeznek a legtöbben, a felvettek számában pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem jeleskedik. A kommunikáció szak megszüntetése így ezeknek az intézményeknek lenne a legnagyobb érvágás. Ahogy Hammer Ferenc, Az ELTE docense fogalmazott, "a kommunikáció BA szakra járók túlnyomó része már évek óta fizet százezreket évente, mely befizetés nélkül amúgy rég bezárhatott volna az ELTE Bölcsészettudományi Kara".

A BKF közleményben tudatta, "nem létezhet ma egy társadalom kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül, ezért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a jövőben is elindítja a képzést".