Módosítanák a felsőoktatási törvényt, kiskaput kapnak a rektorok

Módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, ezzel kiskaput nyitnának a 65 évnél idősebb egyetemi rektorok előtt.

  • Eduline
MTI/Filep István

A felsőoktatási törvény szigorú feltételekhez kötötte a rektori kinevezéseket – vezetői posztot csak 65 éves korig lehetett betölteni, legfeljebb két – három-ötéves – cikluson keresztül. A „türelmi időszak” 2013. június 30-ig tartott, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kellett. Azok pedig, akik az elmúlt években töltötték be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhattak el a poszttól.

Azaz a jelenleg hatályos jogszabály alapján a "magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat", amit most kiegészítettek azzal, hogy

ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatban kiírt időtartama alatt betölti, akkor legfeljebb három évre megbízható.

Kiskapu nyílik?

A javaslat indoklása szerint azért lazítanak a szabályon, mert "a nagy tapasztalattal bíró rektoroknál" indokolt lehetőséget adni arra, hogy a hosszú távú programokat, az intézményfejlesztést végigvigye. Az oktatói munkakör betöltésének szabályain nem változtatnak, ott 70 év marad a felső korhatár.

Példának okáért a Testnevelési Egyetemet vezető Mocsai Lajos jövő márciusban lesz 65 éves - írja a hvg.hu - így, ha nem fogadják el a módosítást, távozni kényszerül.

Mi vár a 2019-ben felvételizőkre? A nagy egyetemi átalakulás még nem érinti őket?

Mire számíthatnak azok a felvételizők, akik 2019-ben jelentkeznek a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék jelentkezni a Corvinus egyik képzésére. Olvastam, hogy az egyetem már nem tartozik majd az állami intézmények közé, és államilag finanszírozott helyek helyett saját ösztöndíjas helyeket hirdetnek majd meg.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.