Módosítanák a felsőoktatási törvényt, kiskaput kapnak a rektorok

Módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, ezzel kiskaput nyitnának a 65 évnél idősebb egyetemi rektorok előtt.

  • Eduline
MTI/Filep István

A felsőoktatási törvény szigorú feltételekhez kötötte a rektori kinevezéseket – vezetői posztot csak 65 éves korig lehetett betölteni, legfeljebb két – három-ötéves – cikluson keresztül. A „türelmi időszak” 2013. június 30-ig tartott, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kellett. Azok pedig, akik az elmúlt években töltötték be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhattak el a poszttól.

Azaz a jelenleg hatályos jogszabály alapján a "magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat", amit most kiegészítettek azzal, hogy

ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatban kiírt időtartama alatt betölti, akkor legfeljebb három évre megbízható.

Kiskapu nyílik?

A javaslat indoklása szerint azért lazítanak a szabályon, mert "a nagy tapasztalattal bíró rektoroknál" indokolt lehetőséget adni arra, hogy a hosszú távú programokat, az intézményfejlesztést végigvigye. Az oktatói munkakör betöltésének szabályain nem változtatnak, ott 70 év marad a felső korhatár.

Példának okáért a Testnevelési Egyetemet vezető Mocsai Lajos jövő márciusban lesz 65 éves - írja a hvg.hu - így, ha nem fogadják el a módosítást, távozni kényszerül.

Mi vár a 2019-ben felvételizőkre? A nagy egyetemi átalakulás még nem érinti őket?

Mire számíthatnak azok a felvételizők, akik 2019-ben jelentkeznek a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék jelentkezni a Corvinus egyik képzésére. Olvastam, hogy az egyetem már nem tartozik majd az állami intézmények közé, és államilag finanszírozott helyek helyett saját ösztöndíjas helyeket hirdetnek majd meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.