Módosítanák a felsőoktatási törvényt, kiskaput kapnak a rektorok

Módosítaná a kormány a felsőoktatási törvényt, ezzel kiskaput nyitnának a 65 évnél idősebb egyetemi rektorok előtt.

  • Eduline
MTI/Filep István

A felsőoktatási törvény szigorú feltételekhez kötötte a rektori kinevezéseket – vezetői posztot csak 65 éves korig lehetett betölteni, legfeljebb két – három-ötéves – cikluson keresztül. A „türelmi időszak” 2013. június 30-ig tartott, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kellett. Azok pedig, akik az elmúlt években töltötték be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhattak el a poszttól.

Azaz a jelenleg hatályos jogszabály alapján a "magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat", amit most kiegészítettek azzal, hogy

ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázati időszak vagy a megbízás pályázatban kiírt időtartama alatt betölti, akkor legfeljebb három évre megbízható.

Kiskapu nyílik?

A javaslat indoklása szerint azért lazítanak a szabályon, mert "a nagy tapasztalattal bíró rektoroknál" indokolt lehetőséget adni arra, hogy a hosszú távú programokat, az intézményfejlesztést végigvigye. Az oktatói munkakör betöltésének szabályain nem változtatnak, ott 70 év marad a felső korhatár.

Példának okáért a Testnevelési Egyetemet vezető Mocsai Lajos jövő márciusban lesz 65 éves - írja a hvg.hu - így, ha nem fogadják el a módosítást, távozni kényszerül.

Mi vár a 2019-ben felvételizőkre? A nagy egyetemi átalakulás még nem érinti őket?

Mire számíthatnak azok a felvételizők, akik 2019-ben jelentkeznek a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék jelentkezni a Corvinus egyik képzésére. Olvastam, hogy az egyetem már nem tartozik majd az állami intézmények közé, és államilag finanszírozott helyek helyett saját ösztöndíjas helyeket hirdetnek majd meg.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.