Megvan, kik kapják idén az orvosi Nobel-díjat

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

  • MTI
James Allison - a rákkutatás terén elért eredményeiért kap orvosi Nobel-díjat Hondzso Taszukuval együtt
MTI/EPA

Az illetékes bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Felfedezéseik mérföldkövet jelentettek a rák elleni küzdelemben. Kutatásaik során arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes megtámadni a rákos sejteket.

James Allison a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszociált protein 4) nevű fehérjét tanulmányozta a Berkeley Egyetem kutatójaként az 1990-es években. Egyike volt azoknak a tudósoknak, akik megfigyelték, hogy a CTLA-4 fékezi a T-sejteket. Míg a többiek az autoimmun betegségek kezelésének tekintetében vizsgálták a fehérje működését, addig Jammes Allisonnak egészen más ötlete támadt: addigra már megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését, majd vizsgálni kezdte, hogy a fék feloldásával az immunrendszer képes-e megtámadni a rákos sejteket. Első kísérleteit 1994 végén végezte el kollégáival, és látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. Embereknél 2010-ben egy jelentős klinikai kísérletben jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos - betegeknél. Több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei.

Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a "programozott halál 1" (PD-1) nevű fehérjét, amely szintén a T-sejteken fejeződik ki. A PD-1 szerepét megfejtve rájött, hogy a "programozott halál 1" - a CTLA-4-hez hasonlóan - fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.

James Allison 1948-ban született Texasban. Doktori címét 1973-ban szerezte a Texasi Egyetemen. Dolgozott a Texasi Egyetem Rákkutató Központjában, a Berkeley Egyetemen és a New York-i Memorial Sloan-Kettering Rákközpontban is. 2012 óta ismét a Texasi Egyetem professzora, munkatársa a rák elleni immunterápia lehetőségeit kutató Parker Intézetnek.

Hondzso Taszuku 1942-ben született Kiotóban. 1966-ban szerzett orvosi diplomát. 1971 és 1974 között a baltimore-i Carnegie Intézet ösztöndíjasa volt, PhD-fokozatát a Kiotói Egyetemen szerezte 1975-ben. 1979-ig a Tokiói Egyetemen, 1984-ig az Oszakai Egyetemen dolgozott. Azóta a Kiotói Egyetem professzora.

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (282 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.

Kimaradt az iskolából, most Nobel-díjas tudósként ismerjük

80 éve 1937. december 10-én vette át Stockholmban a Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert. „Nagyon buta gyerek lehettem. Velem szinte semmi nem történt. Az iskolában állandóan csak magoltam. A könyveket gyűlöltem. Senki nem tanított arra, hogyan éljek. Senki nem mutatta meg, milyen csodálatos dolog tanulni, megérteni a körülöttünk lévő világot, alkotni valamit...

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.