Angol nyelvű üzleti képzéseket kínáló "business schoolt" álmodott öt évvel ezelőtt Orbán Viktor Magyarországra. Az intézmény nem jött létre, sőt már nem is fog, pedig még egy nagy értékű ingatlannal is megdobta a kormány két éve - írja a hvg.hu.
„Nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű üzleti fölsőoktatási intézményünk – tehát egy angol nyelvű business schoolunk – ami az itt dolgozó külföldiek gyermekeinek versenyképes ajánlat lenne az amerikai vagy nyugat-európai egyetemekkel szemben” – konstatálta Orbán Viktor a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőjének panasza nyomán 2012 novemberében, a miniszterelnök kormányzati intézkedések felgyorsítását ígérte az áhított intézmény létrehozásához.
A hvg.hu azt írja, az ígéret után majdnem három évet kellet várni, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben egy, az iskolalapításra még mindig csak távolról utaló kormányhatározat, amely elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közigazgatási karának Ménesi úti komplexumát bocsássák az állami és magántőkéből létrehozandó business school rendelkezésére.
A Mol kaphatja a három éve beígért új világszínvonalú főiskolát
A Raoul Wallenberg épületébe költöző közigazgatási kar után felszabadul a közszolgálati egyetem Ménesi úti épülete, amelyben a 444.hu értesülései szerint a Mol nyithat angol nyelvű üzleti főiskolát. A kormány korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) adta a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ludovika téri épületét, ahová az NKE Közigazgatástudományi Karát költöztették, így a kar előző, Ménesi úti épülete - amely a közszolgálati egyetem létrehozása előtt a karral együtt a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozott - felszabadult.
A 2015 júniusi határozat megjelenése után üzleti és felsőoktatási körökben meg is indult a találgatás, hogy mely nagy cég szállhat be az alapításba. A MOL főszerepe biztosnak tűnt, a cég School for Executive Education and Development (SEED) néven már 2014 nyarán létrehozta saját üzleti iskoláját és az intézményt működtető nonprofit Zrt.-t, amely az OTP és néhány más bank, illetve távközlési cég támogatásával 2014 szeptemberében el is indította első felsővezetői tréningeit.
Bár a SEED honlapjának nevében (www.seed-uni.com) továbbra is benne van az egyetemre való utalás, az intézmény a mai napig is induláskori formájában, „sima” felnőttképző intézményként – saját meghatározása szerint regionális vezetői iskolaként – működik az Andrássy úton bérelt konferenciatermeiben.
Az okokról csak találgatni lehet, a vezetőképző alapításában a MOL mellett társalapító-támogatóként részt vevő OTP vezére, Csányi Sándor többször egyértelművé tette, hogy az egyetem alapításába nem akar beszállni, ahogy nem akart például a Richter Gedeon Zrt sem, amelynek részvételét pedig a 2015-ös kormányhatározat után sokan szintén biztosra vették. Az egyetemalapításhoz kellő 20 millió eurót így feltehetően nem akarta egyedül állni a MOL – még úgy sem, hogy már 2014-es projekt-összefoglalójában is tényként számolt az említett kormányhatározattal hivatalosan csak az egy évvel később ráruházott Ménesi úti komplexummal.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
