Orbán felsőoktatási álma: csírájában halt el a nagy ötlet

Angol nyelvű üzleti képzéseket kínáló "business schoolt" álmodott öt évvel ezelőtt Orbán Viktor Magyarországra. Az intézmény nem jött létre, sőt már nem is fog, pedig még egy nagy értékű ingatlannal is megdobta a kormány két éve - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Börcsök Zsófia

„Nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű üzleti fölsőoktatási intézményünk – tehát egy angol nyelvű business schoolunk – ami az itt dolgozó külföldiek gyermekeinek versenyképes ajánlat lenne az amerikai vagy nyugat-európai egyetemekkel szemben” – konstatálta Orbán Viktor a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőjének panasza nyomán 2012 novemberében, a miniszterelnök kormányzati intézkedések felgyorsítását ígérte az áhított intézmény létrehozásához.

A hvg.hu azt írja, az ígéret után majdnem három évet kellet várni, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben egy, az iskolalapításra még mindig csak távolról utaló kormányhatározat, amely elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közigazgatási karának Ménesi úti komplexumát bocsássák az állami és magántőkéből létrehozandó business school rendelkezésére.

A Mol kaphatja a három éve beígért új világszínvonalú főiskolát

A Raoul Wallenberg épületébe költöző közigazgatási kar után felszabadul a közszolgálati egyetem Ménesi úti épülete, amelyben a 444.hu értesülései szerint a Mol nyithat angol nyelvű üzleti főiskolát. A kormány korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) adta a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ludovika téri épületét, ahová az NKE Közigazgatástudományi Karát költöztették, így a kar előző, Ménesi úti épülete - amely a közszolgálati egyetem létrehozása előtt a karral együtt a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozott - felszabadult.

A 2015 júniusi határozat megjelenése után üzleti és felsőoktatási körökben meg is indult a találgatás, hogy mely nagy cég szállhat be az alapításba. A MOL főszerepe biztosnak tűnt, a cég School for Executive Education and Development (SEED) néven már 2014 nyarán létrehozta saját üzleti iskoláját és az intézményt működtető nonprofit Zrt.-t, amely az OTP és néhány más bank, illetve távközlési cég támogatásával 2014 szeptemberében el is indította első felsővezetői tréningeit.

Bár a SEED honlapjának nevében (www.seed-uni.com) továbbra is benne van az egyetemre való utalás, az intézmény a mai napig is induláskori formájában, „sima” felnőttképző intézményként – saját meghatározása szerint regionális vezetői iskolaként – működik az Andrássy úton bérelt konferenciatermeiben.

Az okokról csak találgatni lehet, a vezetőképző alapításában a MOL mellett társalapító-támogatóként részt vevő OTP vezére, Csányi Sándor többször egyértelművé tette, hogy az egyetem alapításába nem akar beszállni, ahogy nem akart például a Richter Gedeon Zrt sem, amelynek részvételét  pedig a 2015-ös kormányhatározat után sokan szintén biztosra vették. Az egyetemalapításhoz kellő 20 millió eurót így feltehetően nem akarta egyedül állni a MOL – még úgy sem, hogy már 2014-es projekt-összefoglalójában is tényként számolt az említett kormányhatározattal hivatalosan csak az egy évvel később ráruházott Ménesi úti komplexummal.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.