„Nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű üzleti fölsőoktatási intézményünk – tehát egy angol nyelvű business schoolunk – ami az itt dolgozó külföldiek gyermekeinek versenyképes ajánlat lenne az amerikai vagy nyugat-európai egyetemekkel szemben” – konstatálta Orbán Viktor a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőjének panasza nyomán 2012 novemberében, a miniszterelnök  kormányzati intézkedések felgyorsítását ígérte az áhított intézmény létrehozásához.

A hvg.hu azt írja, az ígéret után majdnem három évet kellet várni, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben egy, az iskolalapításra még mindig csak távolról utaló kormányhatározat, amely elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közigazgatási karának Ménesi úti komplexumát bocsássák az állami és magántőkéből létrehozandó business school rendelkezésére.

A 2015 júniusi határozat megjelenése után üzleti és felsőoktatási körökben meg is indult a találgatás, hogy mely nagy cég szállhat be az alapításba. A MOL főszerepe biztosnak tűnt, a cég School for Executive Education and Development (SEED) néven már 2014 nyarán létrehozta saját üzleti iskoláját és az intézményt működtető nonprofit Zrt.-t, amely az OTP és néhány más bank, illetve távközlési cég támogatásával 2014 szeptemberében el is indította első felsővezetői tréningeit.

Bár a SEED honlapjának nevében (www.seed-uni.com) továbbra is benne van az egyetemre való utalás, az intézmény a mai napig is induláskori formájában, „sima” felnőttképző intézményként – saját meghatározása szerint regionális vezetői iskolaként – működik az Andrássy úton bérelt konferenciatermeiben.

Az okokról csak találgatni lehet, a vezetőképző alapításában a MOL mellett társalapító-támogatóként részt vevő OTP vezére, Csányi Sándor többször egyértelművé tette, hogy az egyetem alapításába nem akar beszállni, ahogy nem akart például a Richter Gedeon Zrt sem, amelynek részvételét  pedig a 2015-ös kormányhatározat után sokan szintén biztosra vették. Az egyetemalapításhoz kellő 20 millió eurót így feltehetően nem akarta egyedül állni a MOL – még úgy sem, hogy már 2014-es projekt-összefoglalójában is tényként számolt az említett kormányhatározattal hivatalosan csak az egy évvel később ráruházott Ménesi úti komplexummal.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.