Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Angol nyelvű üzleti képzéseket kínáló "business schoolt" álmodott öt évvel ezelőtt Orbán Viktor Magyarországra. Az intézmény nem jött létre, sőt már nem is fog, pedig még egy nagy értékű ingatlannal is megdobta a kormány két éve - írja a hvg.hu.

„Nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű üzleti fölsőoktatási intézményünk – tehát egy angol nyelvű business schoolunk – ami az itt dolgozó külföldiek gyermekeinek versenyképes ajánlat lenne az amerikai vagy nyugat-európai egyetemekkel szemben” – konstatálta Orbán Viktor a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőjének panasza nyomán 2012 novemberében, a miniszterelnök kormányzati intézkedések felgyorsítását ígérte az áhított intézmény létrehozásához.
A hvg.hu azt írja, az ígéret után majdnem három évet kellet várni, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben egy, az iskolalapításra még mindig csak távolról utaló kormányhatározat, amely elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közigazgatási karának Ménesi úti komplexumát bocsássák az állami és magántőkéből létrehozandó business school rendelkezésére.
A Mol kaphatja a három éve beígért új világszínvonalú főiskolát
A Raoul Wallenberg épületébe költöző közigazgatási kar után felszabadul a közszolgálati egyetem Ménesi úti épülete, amelyben a 444.hu értesülései szerint a Mol nyithat angol nyelvű üzleti főiskolát. A kormány korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) adta a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ludovika téri épületét, ahová az NKE Közigazgatástudományi Karát költöztették, így a kar előző, Ménesi úti épülete - amely a közszolgálati egyetem létrehozása előtt a karral együtt a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozott - felszabadult.
A 2015 júniusi határozat megjelenése után üzleti és felsőoktatási körökben meg is indult a találgatás, hogy mely nagy cég szállhat be az alapításba. A MOL főszerepe biztosnak tűnt, a cég School for Executive Education and Development (SEED) néven már 2014 nyarán létrehozta saját üzleti iskoláját és az intézményt működtető nonprofit Zrt.-t, amely az OTP és néhány más bank, illetve távközlési cég támogatásával 2014 szeptemberében el is indította első felsővezetői tréningeit.
Bár a SEED honlapjának nevében (www.seed-uni.com) továbbra is benne van az egyetemre való utalás, az intézmény a mai napig is induláskori formájában, „sima” felnőttképző intézményként – saját meghatározása szerint regionális vezetői iskolaként – működik az Andrássy úton bérelt konferenciatermeiben.
Az okokról csak találgatni lehet, a vezetőképző alapításában a MOL mellett társalapító-támogatóként részt vevő OTP vezére, Csányi Sándor többször egyértelművé tette, hogy az egyetem alapításába nem akar beszállni, ahogy nem akart például a Richter Gedeon Zrt sem, amelynek részvételét pedig a 2015-ös kormányhatározat után sokan szintén biztosra vették. Az egyetemalapításhoz kellő 20 millió eurót így feltehetően nem akarta egyedül állni a MOL – még úgy sem, hogy már 2014-es projekt-összefoglalójában is tényként számolt az említett kormányhatározattal hivatalosan csak az egy évvel később ráruházott Ménesi úti komplexummal.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).