Hárommillió forint - az eduline számításai szerint körülbelül ennyibe kerül az alapszakos diploma megszerzése. A legrosszabbul azok járnak, akik otthonuktól távol, albérletben élnek, és önköltséges szakon kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben. Számolgattunk.
Önköltség: félmillió forinttól 13 millióig
A legolcsóbbak a pedagógiai és a bölcsészképzések. Az andragógia, az óvodapedagógia, valamint a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakon már 115-130 ezer forintért tanulhattok, tehát a hároméves képzés összesen 690-780 ezer forintba kerül. Ennél olcsóbb, 90 ezer forintos szakot is lehet találni, de ezekből kevesebb van, egy ilyen elvégzése körülbelül félmillió forintba kerül.
A népszerű gazdasági szakokon, például a turizmus-vendéglátáson, pénzügy és számvitelen, gazdálkodási és menedzsmenten, illetve kereskedelem és vendéglátáson 150-295 ezer forint közötti önköltséggel számolhattok, tehát a teljes képzés ára 900 ezer forinttól egészen 1 millió 770 ezer forintig terjedhet. A teljes listát itt nézhetitek meg.
Magyarországon az egészségügyi és a művészeti szakok a legdrágábbak: az öt- és hatéves képzéseken kell a legtöbbet fizetni, körülbelül egymillió forintot félévenként. Az ötéves fogorvosi képzés teljes díja 9,5-13,5 millió forint, a hatéves általános orvosié 9,5-12 millió forint. A legdrágább képzésekről készült részletes összehasonlításunkat itt olvashatjátok.
Több tízezer forintba kerülhetnek a tanszerek
Az önköltséghez még hozzájön a tanszerek költsége, ami az orvosin vagy művészeti képzéseken akár újabb százezer forint is lehet. A legjobban azok járnak, akiknek "csak" tankönyvek kellenek, az egyetemi könyvtárakban ugyanis a legtöbbet megtaláljátok, így gyakorlatilag egy fillért sem kell költenetek ezekre. Így spórolhattok több ezer forintot az egyetemi tankönyveken.
Az egyetemhez persze számítógép is kell: netbookot már 20-60 ezer forintért lehet kapni, a laptopok 80 ezer, az ultrabookok pedig 100 ezer forinttól kezdődnek, a felső határ pedig a csillagos ég.
| Államin is legalább másfél millió forint egy diploma |
| A CIG Pannónia tavalyi, egyetemisták körében végzett felméréséből az derült ki, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintot költenek egy félévben - ez az összeg tartalmazza az egyetemi tankönyvek árát, a lakhatás, az utazás és az étkezés költségeit is. Így legalább másfél millió forintot költenek, mire elvégeznek egy alapképzést, és további egymilliót a mesterképzés végéig. Az önköltséges hallgatóknak egy félév - a tandíjjal együtt - átlagosan 480 ezer forintjukba kerül, tehát a BA/BSc-diplomáért három-, a mesterdiplomáért további kétmillió forintot fizetnek ki. A részletekért olvassátok el cikkünket. |
Szállás: megéri otthon maradni?
Ha sikerül megcsípnetek egy kollégiumi helyet, havi 9-15 ezer forintból is megúszhatjátok a lakhatást. Ezért az árért általában 3-4 ágyas szobákba osztanak be titeket, az egyágyas szobákért havi 27-35 ezer forintot kérnek a felsőoktatási intézmények. Ez azt jelenti, hogy egy évben 100-200 ezer forintot kell fizetni a kollégiumért. Az idei árakról szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Mivel a kollégiumi helyek korlátozottak, könnyen albérletre szorulhattok. Hatvan négyzetméteres, kétszobás lakással számolunk, egy ilyenben ugyanis akár négy egyetemista is lakhat: Budapesten a legolcsóbb is 75-80 ezer forinttól kezdődik, de inkább 90-100 ezer forintos lakásokkal találkozhattok. A vidéki egyetemvárosokban már jobb a helyzet, Szegeden már 65-75 ezer forintért, Pécsett és Debrecenben is 75 ezer forintért, Győrben pedig 80 ezer forint fölött találhattok kétszobás lakásokat. Idei albérletkörképünket, benne az aktuális árakkal és a bérlésnél hasznos tippekkel itt találjátok.
Ha tehát nyáron hazaköltöztök az albérletből, amelyen tanév közben négyen osztoztok, akkor körülbelül 500-750 ezer forintból jön ki a háromévi bérleti díj, és ehhez jön még a rezsi: ez változó, de körülbelül 35-50 ezer forintra számíthattok havonta.
És még a többi
A Jobline 2013-as pályaorientációs kutatásából az derült ki, hogy a szülők 84 százalékának jelentős terhet jelent a továbbtanuló gyermekük támogatása, a tandíjon felül ugyanis átlagosan havi 67 ezer forinttal támogatják őket. Persze nehéz kiszámolni, pontosan mennyi plusz költséggel jár, ha már nem otthon éltek: például sok pénzt visz el az étkezés, amire akkor is költenének a szüleitek, ha otthon laknátok.
Budapesten drágább a megélhetés, hiszen étkezésre és utazásra is többet kell költenetek, bár az idei bérletárcsökkentés miatt már csak havi 3450 forintot kell BKV-bérletre félretenni. A hazautazás is sokba kerül: ha például Nyíregyháza, Szeged vagy Győr környékére jártok haza a fővárosból, 4-5 ezer forintot kell fizetnetek a vonatjegyért.
Ehhez még hozzájön legalább 10-15 ezer forint zsebpénz, mert lássuk be, az egyetemi éveket nem érdemes bulizás és kultúra nélkül eltölteni, ráadásul kisebb-nagyobb váratlan kiadásokkal is számolni kell. A megélhetés havi költségeit leginkább 35 és 50 ezer forint közé lehet belőni, de ez még felszökhet 60-70 ezer forintra is.
Ha otthon laktok, jóval kevesebbet kell költenetek: a távolsági diákbérleteket 90 százalékos kedvezménnyel vehetitek meg, így a bejárás még akkor is kijön néhány ezer forintból, ha harminc kilométert tesztek meg minden reggel. Így spórolhattok több ezer forintot - csak a diákigazolvány kell hozzá.
| Megéri a befektetés |
Bár ezek az adatok riasztónak tűnhetnek, a befektetés hamar megtérül. Az érettségizettek átlagos kezdőkeresete havi nettó 99 ezer forint, míg egy kezdő közgazdászé havi 166-255 forint. Átlagosan három-négy év alatt visszajön a tandíj - erről bővebben itt olvashattok. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idei adatai is azt támasztják alá, hogy még mindig megéri tanulni: a versenyszférában átlagosan havi bruttó 300 ezer forinttal, az állami és nonprofit szférában pedig átlagosan 120-130 ezer forinttal keresnek többet az egyetemi végzettségűek azoknál, akiknek csak gimnáziumi érettségijük van - cikkünket itt találjátok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
