Szerdán lejárt az első határidő, amelyet a felsőoktatási törvény módosítása szabott a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára - emlékeztet közleményben a CEU.
Azt írják, a CEU megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Az egyetem rendes újraakkreditációs folyamata is a megszokott módon halad a magyar felsőoktatási hatóságoknál. Ahogy eddig is, a CEU betartja az összes magyar szabályozást és előírást.
A következő határidő 2018. január 1-jén jár le, és ez megköveteli, hogy Magyarország és New York állam között nemzetközi megállapodás legyen érvényben."A január elsejei határidőt érintő tárgyalások New York állam és a magyar kormány között egy olyan keretmegállapodást eredményeztek, amely lehetővé teszi, hogy a CEU Budapesten maradhasson, és továbbra is amerikai és magyar akkreditációjú diplomákat adhasson ki. A New York állam és a magyar kormány közötti megállapodás-tervezet létrejöttét követően a CEU és a Bard College egyetértési megállapodást írt alá, amelyben a CEU elkötelezte magát a New York államban folytatandó oktatási tevékenységek kidolgozására" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: jelenleg arra várnak, hogy a magyar kormány aláírja a megállapodás-tervezetet New York állammal, és elküldje azt az Országgyűlésnek ratifikálásra, amellyel az törvényerőre emelkedhet. "Szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány ezt haladéktalanul tegye meg" - zárul a közlemény.Lex CEU: Palkovics szerint csak egy dologban van vita a Velencei Bizottsággal
Egyértelműen pozitív a Velencei Bizottság állásfoglalása a magyar felsőoktatási törvényről, a testület ugyanis kimondta, hogy az államoknak jogukban áll követelményeket támasztani a területükön működő külföldi egyetemekkel szemben - közölte Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
