Lex CEU: a kormányra vár az egyetem

Szerdán lejárt az első határidő, amelyet a felsőoktatási törvény módosítása szabott a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára - emlékeztet közleményben a CEU.

  • Eduline
Fülöp Máté

Azt írják, a CEU megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Az egyetem rendes újraakkreditációs folyamata is a megszokott módon halad a magyar felsőoktatási hatóságoknál. Ahogy eddig is, a CEU betartja az összes magyar szabályozást és előírást.

 

A következő határidő 2018. január 1-jén jár le, és ez megköveteli, hogy Magyarország és New York állam között nemzetközi megállapodás legyen érvényben.

"A január elsejei határidőt érintő tárgyalások New York állam és a magyar kormány között egy olyan keretmegállapodást eredményeztek, amely lehetővé teszi, hogy a CEU Budapesten maradhasson, és továbbra is amerikai és magyar akkreditációjú diplomákat adhasson ki. A New York állam és a magyar kormány közötti megállapodás-tervezet létrejöttét követően a CEU és a Bard College egyetértési megállapodást írt alá, amelyben a CEU elkötelezte magát a New York államban folytatandó oktatási tevékenységek kidolgozására" - olvasható a közleményben.

 

Hozzáteszik: jelenleg arra várnak, hogy a magyar kormány aláírja a megállapodás-tervezetet New York állammal, és elküldje azt az Országgyűlésnek ratifikálásra, amellyel az törvényerőre emelkedhet. "Szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány ezt haladéktalanul tegye meg" - zárul a közlemény.

Lex CEU: Palkovics szerint csak egy dologban van vita a Velencei Bizottsággal

Egyértelműen pozitív a Velencei Bizottság állásfoglalása a magyar felsőoktatási törvényről, a testület ugyanis kimondta, hogy az államoknak jogukban áll követelményeket támasztani a területükön működő külföldi egyetemekkel szemben - közölte Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.