Egyetemvárosok rangsora: Bécs, London és Prága a legjobbak között

Összeállította a legkiválóbb egyetemi városok 2013-as listáját a Quacquarelli Symonds (QS): a top 50-ben több, a...

  • Eduline
Bécs a 15. helyen végzett a legjobb egyetemvárosok rangsorában
Filep István

Összeállította a legkiválóbb egyetemi városok 2013-as listáját a Quacquarelli Symonds (QS): a top 50-ben több, a magyarországi középiskolások körében is népszerű egyetemi központ, illetve néhány közeli ország fővárosa is szerepel. A rangsor szerint diákként Párizsban a legjobb élni: a top 10 egyetemvárost bemutató galériánkat itt találjátok.

A Jobline Pályaorientáció Kutatása szerint a magyar diákok körében Nagy-Britannia (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), Németország és Ausztria a legnépszerűbb (28-28%). Ezekből az országokból felkerült a listára London: a város több mint 70 felsőoktatási intézményével a második helyet szerezte meg. Németországból München a 10., Berlin pedig a 11. helyen végzett, a szomszédos Bécs pedig a 15. lett, az írországi Dublinnal holtversenyben. Edinburgh a 32., Prága pedig a 45. helyen végzett a rangsorban.

A lista öt alappillérre épül: az egyetemek rangsorára, a diákok egyvelegére, az adott város életminőségére, az ottani vállalkozások aktivitására (ezáltal a munkaerő-piaci kilátásokra), valamint a megélhetés költségeire. 

A szakemberek a 250 ezer főnél népesebb településeket vették figyelembe, további feltétel volt, hogy a városok rendelkezzenek legkevesebb két olyan intézménnyel, amelyek szerepelnek a QS egyetemi rangsorában. Ezeknek a követelményeknek világszerte 98 város tett eleget idén, közülük választották ki az ötven legjobbat.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.