Egyetemvárosok rangsora: Bécs, London és Prága a legjobbak között

Összeállította a legkiválóbb egyetemi városok 2013-as listáját a Quacquarelli Symonds (QS): a top 50-ben több, a...

  • Eduline
Bécs a 15. helyen végzett a legjobb egyetemvárosok rangsorában
Filep István

Összeállította a legkiválóbb egyetemi városok 2013-as listáját a Quacquarelli Symonds (QS): a top 50-ben több, a magyarországi középiskolások körében is népszerű egyetemi központ, illetve néhány közeli ország fővárosa is szerepel. A rangsor szerint diákként Párizsban a legjobb élni: a top 10 egyetemvárost bemutató galériánkat itt találjátok.

A Jobline Pályaorientáció Kutatása szerint a magyar diákok körében Nagy-Britannia (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), Németország és Ausztria a legnépszerűbb (28-28%). Ezekből az országokból felkerült a listára London: a város több mint 70 felsőoktatási intézményével a második helyet szerezte meg. Németországból München a 10., Berlin pedig a 11. helyen végzett, a szomszédos Bécs pedig a 15. lett, az írországi Dublinnal holtversenyben. Edinburgh a 32., Prága pedig a 45. helyen végzett a rangsorban.

A lista öt alappillérre épül: az egyetemek rangsorára, a diákok egyvelegére, az adott város életminőségére, az ottani vállalkozások aktivitására (ezáltal a munkaerő-piaci kilátásokra), valamint a megélhetés költségeire. 

A szakemberek a 250 ezer főnél népesebb településeket vették figyelembe, további feltétel volt, hogy a városok rendelkezzenek legkevesebb két olyan intézménnyel, amelyek szerepelnek a QS egyetemi rangsorában. Ezeknek a követelményeknek világszerte 98 város tett eleget idén, közülük választották ki az ötven legjobbat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.