Összeállította a legkiválóbb egyetemi városok 2013-as listáját a Quacquarelli Symonds (QS): a top 50-ben több, a...
Összeállította a legkiválóbb egyetemi városok 2013-as listáját a Quacquarelli Symonds (QS): a top 50-ben több, a magyarországi középiskolások körében is népszerű egyetemi központ, illetve néhány közeli ország fővárosa is szerepel. A rangsor szerint diákként Párizsban a legjobb élni: a top 10 egyetemvárost bemutató galériánkat itt találjátok.
A Jobline Pályaorientáció Kutatása szerint a magyar diákok körében Nagy-Britannia (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), Németország és Ausztria a legnépszerűbb (28-28%). Ezekből az országokból felkerült a listára London: a város több mint 70 felsőoktatási intézményével a második helyet szerezte meg. Németországból München a 10., Berlin pedig a 11. helyen végzett, a szomszédos Bécs pedig a 15. lett, az írországi Dublinnal holtversenyben. Edinburgh a 32., Prága pedig a 45. helyen végzett a rangsorban.
A lista öt alappillérre épül: az egyetemek rangsorára, a diákok egyvelegére, az adott város életminőségére, az ottani vállalkozások aktivitására (ezáltal a munkaerő-piaci kilátásokra), valamint a megélhetés költségeire.
A szakemberek a 250 ezer főnél népesebb településeket vették figyelembe, további feltétel volt, hogy a városok rendelkezzenek legkevesebb két olyan intézménnyel, amelyek szerepelnek a QS egyetemi rangsorában. Ezeknek a követelményeknek világszerte 98 város tett eleget idén, közülük választották ki az ötven legjobbat.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
