Mi alapján és hogyan határozzák meg az egyetemek a kollégiumi elhelyezéseket, hogyan kerülnek be a hallgatók? Kik jogosultak és hogyan kell jelentkezni? Most ezekre a kérdésekre is válaszolunk.
A kollégiumi jelentkezést a hallgatói rendszerben - Neptunban - bonyolítják, és itt értesítenek arról is, hogy sikere volt-e a felvételi. A sikeresség szempontjait önállóan határozza meg az adott intézmény, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.
A lakhely távolsága és a tanulmányi eredmények egyértelmű mutatók, de joggal merül fel, mi alapján döntik el a rászorultságot. Ezt általában az eltartók és eltartottak arányával, illetve az eltartók keresete alapján határozzák meg. Tehát ha valaki egy szülőjével él, aki minimálbért kap, nagyobb eséllyel kap helyet, mint az, akinek mindkét szülője kereső, és egy háztartásban él.
Albérletet kerestek? Komoly anyagi teher lehet: ezek a legdrágább vidéki városok
Budapesten 10 százalékkal drágultak az albérletek éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak. Ahogy már korábban írtunk róla, Budapesten nincs olyan kerület, ahol az átlagos bérleti díj 100 ezer forintnál olcsóbb lenne, a fővárosi bérleti díjak átlaga pedig 149 ezer forint. Most megnéztük, melyik egyetemi városban a legdrágább az albérlet.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
