Minden harmadik magyar diák tanulna vagy dolgozna külföldön

Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.

  • Eduline
Shutterstock

A nagymintás ifjúságkutatások közül most először jelent meg vizsgálati szempontként a fiatalok elvándorlásának problémaköre. Ennek ellenére máris kiderült, hogy a fiatalok hatodik leggyakoribb problématípusáról van szó a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 kötetben szereplő problémarangsor szerint.

Az elvándorlás közvetlenül a munkanélküliség után és a kapcsolati nehézségek problémaköre előtt szerepel a fiatalok problémaészlelési listáján. A fiatalok 7 %-a ezt a jelenséget tartja a legégetőbb problémának.

Ahogyan arról korábban már írtunk, a Margón kívül című kötet nemrég jelent meg, a kutatók pedig ugyanabból az adatbázisból dolgoztak, mint a korábban már megjelent Magyar Ifjúság Kutatás 2016 szerzői.

A nyitottak és a bizonytalanok

Azon túl, hogy mennyire tekintik problémának a kivándorlást a fiatalok, az ő szándékait is felméri a kutatás. Kiderül, hogy minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. De a pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető. A témának van egy bizonytalan tábora is: a fiatalok 7 %-a nem tudja, hogy élne-e ilyen lehetőséggel, azonban nem is zárkóznak el mindettől.

Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016

Ez a korosztály a 20-24 éves korosztály, akik jellemzően középfokú végzettséggel rendelkeznek és vidéki városokban élnek. Többségük képzettségüknek megfelelő munkavállalás céljából költözne, de nyitottak más lehetőségek felé is. Érdekesség, hogy a budapestiek körében a legkevésbé, míg a vidéki nagyvárosokban élő fiatalok körében a leginkább jelentős ez a jelenség – derül ki Fazekas Anna, Nagy Ádám és Monostori Kristóf tanulmányából.

Miért mennének, miért maradnának?

Tízből hét fiatal a jobb megélhetés miatt menne külföldre. Ez a szempont azoknál a fiataloknál is megvan, akik egyelőre nem terveznek más országokban. Emellett a tapasztalatszerzés, az itthoni rossz anyagi körülmények, valamint a nyelvtanulás számítanak a legerősebb szívóerőnek – derül ki a kötetből.

Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016

Felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elsők között tartja őket itthon. A legjelentősebb visszatartó erő a család, de a baráti kapcsolatok is kiemelt szerepet töltenek be ebben a kérdésben. A harmadik szempont pedig, ami sokak számára meghatározó, az a hazához való kötődés - írják, hozzátéve: a bizonytalanságot igazolja azonban az is, hogy jelentős részük úgy gondolja, hogy egyedül nem mernek belevágni, vagy éppen úgy nyilatkoznak, hogy egyedül nincs lehetőségük megvalósítani a tervüket.

Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább

A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

Campus life
Gál Luca

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.