Minden harmadik magyar diák tanulna vagy dolgozna külföldön

Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.

  • Eduline
Shutterstock

A nagymintás ifjúságkutatások közül most először jelent meg vizsgálati szempontként a fiatalok elvándorlásának problémaköre. Ennek ellenére máris kiderült, hogy a fiatalok hatodik leggyakoribb problématípusáról van szó a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 kötetben szereplő problémarangsor szerint.

Az elvándorlás közvetlenül a munkanélküliség után és a kapcsolati nehézségek problémaköre előtt szerepel a fiatalok problémaészlelési listáján. A fiatalok 7 %-a ezt a jelenséget tartja a legégetőbb problémának.

Ahogyan arról korábban már írtunk, a Margón kívül című kötet nemrég jelent meg, a kutatók pedig ugyanabból az adatbázisból dolgoztak, mint a korábban már megjelent Magyar Ifjúság Kutatás 2016 szerzői.

A nyitottak és a bizonytalanok

Azon túl, hogy mennyire tekintik problémának a kivándorlást a fiatalok, az ő szándékait is felméri a kutatás. Kiderül, hogy minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. De a pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető. A témának van egy bizonytalan tábora is: a fiatalok 7 %-a nem tudja, hogy élne-e ilyen lehetőséggel, azonban nem is zárkóznak el mindettől.

Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016

Ez a korosztály a 20-24 éves korosztály, akik jellemzően középfokú végzettséggel rendelkeznek és vidéki városokban élnek. Többségük képzettségüknek megfelelő munkavállalás céljából költözne, de nyitottak más lehetőségek felé is. Érdekesség, hogy a budapestiek körében a legkevésbé, míg a vidéki nagyvárosokban élő fiatalok körében a leginkább jelentős ez a jelenség – derül ki Fazekas Anna, Nagy Ádám és Monostori Kristóf tanulmányából.

Miért mennének, miért maradnának?

Tízből hét fiatal a jobb megélhetés miatt menne külföldre. Ez a szempont azoknál a fiataloknál is megvan, akik egyelőre nem terveznek más országokban. Emellett a tapasztalatszerzés, az itthoni rossz anyagi körülmények, valamint a nyelvtanulás számítanak a legerősebb szívóerőnek – derül ki a kötetből.

Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016

Felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elsők között tartja őket itthon. A legjelentősebb visszatartó erő a család, de a baráti kapcsolatok is kiemelt szerepet töltenek be ebben a kérdésben. A harmadik szempont pedig, ami sokak számára meghatározó, az a hazához való kötődés - írják, hozzátéve: a bizonytalanságot igazolja azonban az is, hogy jelentős részük úgy gondolja, hogy egyedül nem mernek belevágni, vagy éppen úgy nyilatkoznak, hogy egyedül nincs lehetőségük megvalósítani a tervüket.

Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább

A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.