Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta. „A francia fiatalok megérdemlik, hogy ne egy migránsozással intézze el egy uniós miniszterelnök azt, hogy kiállnak a jövőjükért” – írta a korábbi diáktüntető, aki szerint a tiltakozások oktatási hátterét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Belső vizsgálat indult a Szegedi Tudományegyetemen egy februári online előadás miatt - az intézménynél hallgatók tettek panaszt, állításuk szerint ugyanis az órát tartó Gulyás László professzor többször tett rasszista, homofób, szexista megjegyzéseket.
Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető – derül ki a Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok? Ez is kiderül.
A menekültekről szól a földrajzkönyv egyik fejezete.
Átlagosan másfél évig kimaradnak az oktatásból.
Jelentősen csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma az előző év első félévéhez...
A munkanélküliség, a megvágott felvételi keretszámok és a hallgatói szerződések miatt egyre többen döntenek úgy, hogy pakolnak, és inkább külföldön próbálnak állást keresni. Három fiatal lányt kérdeztünk arról, miért mentek külföldre, hogyan találtak munkát, és vissza akarnak-e jönni Magyarországra.
Kilencmillió diák jár általános és középiskolába Németországban, tíz százalékuk migráns családból származik - a tanárok között viszont az egy százalékot sem éri el ez az arány.
