Jelentősen csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma az előző év első félévéhez...
Jelentősen csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma az előző év első félévéhez képest - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján 2012 első félévében 542, 2013-ban június 30-ig 454 orvos kérvényezett hatósági bizonyítványt. Közülük idén 247, míg tavaly 342 orvos volt, akik első alkalommal fordult ez ügyben a hivatalhoz.
Az egészségügyi szakdolgozók esetében viszont ellentétes a tendencia, ugyanis 2012 első felében 300, idén június végéig viszont már 360 egészségügyi szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz igazolást.
Az egészségügyi államtitkárság arra is kitért, hogy a migráció a 35 év alatti orvosok és a rezidensek körében csökkent jelentősen. "Ez minden valószínűség szerint a Markusovszky Lajos ösztöndíjprogramnak, a hiányszakmák után járó többletpénznek és a fokozatos bérkiegészítésnek köszönhető" - közölték.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
