Átment az új felsőoktatási törvény, soroljuk a legfontosabb változásokat

Megváltoznak az átsorolási szabályok, két félév alatt minimum 18 kreditet kell gyűjteni, a hallgatóknak pedig kötelező lesz a kompetenciamérés is. Megjelenik az alkalmazott tudományok egyeteme és nem tágított a kormány a miniszteri küldöttekből álló konzisztóriumtól se. Így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet hétfőn 123 támogató szavazattal, 65 nem ellenében változtatott meg az Országgyűlés.

  • eduline/mti
hvg.hu

Két félév, 18 kredit

Az egyik legfontosabb változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, aki két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre. A felsőoktatási törvény átalakítása ellen tüntettek egyébként tegnap a Kossuth téren, ahol elhangzott, hogy az átalakítások miatt több kar és egyetem is bezárhatja kapuit. Erről itt olvashattok bővebben.

Idegen nyelveken is kell tanulni

Újdonság az is, hogy a szakotokon előírt krediteken túl, annak tíz százalékáig nem magyar nyelven oktatott tárgyakat is felvehettek.

Ki- és be: csak felmérőkkel

A 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Itt az alkalmazott tudományok egyeteme

A módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, melyek mellé most egy új intézményi forma is születik: az alkalmazott tudományok egyeteme.

Központokat hoznak létre

A törvény rendelkezik a közösségi képzőközpontokról, amelyek várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, és lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli.

Konzisztórium: 3 embert küld a miniszter

A kormány nem tágított a konzisztóriumoktól sem. (A konzisztórium részben átveszi a rektorok feladatait, ők döntetnének a stratégiai kérdésekben és a gazdálkodásba is beleszólnak majd. Mint arról mi is írtunk, ez ellen többen is felháborodtak, az Átlátszó Oktatás egyenesen a rektorok kasztrálásáról szólt, a Magyar Rektori Konferencia elnöke pedig azt kifogásolta, hogy vétójoga lenne a miniszteri küldötteknek.)

A módosítás rögzíti, hogy a konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint annak hallgatói önkormányzata.

Változik a BKF neve

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet vált, Budapesti Metropolitan Főiskola lesz.

Nyilvántartásba veszik a nyelvvizsgát

Az is egy változás, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal vezetni fogja a nyelvvizsgák nyilvántartását.

Jogok és kötelességek

Kiegészítették a hallgatók jogairól és kötelességeiről szóló részt is, belevették, hogy kötelesek vagytok betartani az egyetemetek, főiskolátok szabályait, tisztelnetek kell az intézmény hagyományait, valamint bekerült egy passzus az emberi méltóságról is.

Szakok, amiktől búcsúzni kell

Hivatalos: ezek a szakok biztos megszűnnek 2016-ra

Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok 2016-ban

Népszerű képzések szűnnek meg 2016-ra

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.