Alapjaiban szabják újra a felsőoktatást: milyen jövő vár az egyetemekre?

Alapjaiban forgatná fel a kormány a felsőoktatást, de a konkrét elképzelést sem a rektorok, sem a hallgatók nem ismerik.

  • Eduline
Fazekas István

A hvg.hu azt írja, az érintettek régóta lobbiznak azért, hogy rugalmasabb legyen a gazdálkodás, és a rektorok már 2016-ban eredményorientáltabbá tették volna az intézményeket, csak ez akkor nem ment át. Miután nemzetközi példák alapján gondolkodtak a struktúraváltáson, Palkovics László innovációs miniszter szavai nem okoztak meglepetést vagy sokkot számukra.

Palkovics egy szombati konferencián ugyanis azt mondta: a többi egyetemre is kiterjesztenék a tervezett Corvinus-modellt, bár pontos részletekről nem beszélt. A hvg.hu viszont megtudta, nem minden egyetem kerülne alapítványi kézbe, sokkal inkább alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból.

Ami azt jelenti, hogy az intézmények létrehozzák a saját működési szervezetüket, ami lehet egy zrt, nonprofit vagy forprofit szervezet, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne, az állam csak megrendelőként marad a rendszerben, szerződést köt egy intézménnyel például 150 villamosmérnök oktatására.

Az államilag támogatott képzéseket az intézetek által indított ösztöndíjprogramok váltják fel, üzleti vállalkozásként az államtól megrendelten túl indulhat költségtérítéses képzés, emellett megszűnik a kancelláriarendszer

A felsőoktatás piaci alapokra helyezésével sok minden megváltozik - mondta a hvg.hu-nak Polónyi István oktatáskutató. Egyrészt a vevő pozícióba kerülő és tandíjat fizető hallgató magasabb minőséget várhat el, másrészt viszont amiatt, hogy gyaníthatóan a diákok döntő többsége fizetni fog a képzésért, durván visszaesik majd a tanulók száma. Ez látszott korábban is: pusztán a tandíj vagy az önköltséges képzések bevezetésének hírére 20-30 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma. Megfagy a társadalmi mobilitás, a középosztály alsó része nem viseli el a tandíjat, nem mer eladósodni. Akármilyen szociálisan érzékeny ösztöndíjformákat találnak is ki, elriasztják az egyetemre törekvők egy részét.

A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Újabb egyetemet alakítana át a kormány? Itt a következő változás

A napokban kerülhet a kormány elé az az előterjesztés, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemzetközi innovációs és kreatívipari tudásközponti részvételének erősítéséhez szükséges működési modellváltásáról szól - írja a 168 Óra. A lap szerint nemcsak a BCE, hanem más egyetemek is menekülnének a fojtogató állami korlátok elől.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.