A hvg.hu azt írja, az érintettek régóta lobbiznak azért, hogy rugalmasabb legyen a gazdálkodás, és a rektorok már 2016-ban eredményorientáltabbá tették volna az intézményeket, csak ez akkor nem ment át. Miután nemzetközi példák alapján gondolkodtak a struktúraváltáson, Palkovics László innovációs miniszter szavai nem okoztak meglepetést vagy sokkot számukra.
Palkovics egy szombati konferencián ugyanis azt mondta: a többi egyetemre is kiterjesztenék a tervezett Corvinus-modellt, bár pontos részletekről nem beszélt. A hvg.hu viszont megtudta, nem minden egyetem kerülne alapítványi kézbe, sokkal inkább alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból.
Ami azt jelenti, hogy az intézmények létrehozzák a saját működési szervezetüket, ami lehet egy zrt, nonprofit vagy forprofit szervezet, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne, az állam csak megrendelőként marad a rendszerben, szerződést köt egy intézménnyel például 150 villamosmérnök oktatására.
Az államilag támogatott képzéseket az intézetek által indított ösztöndíjprogramok váltják fel, üzleti vállalkozásként az államtól megrendelten túl indulhat költségtérítéses képzés, emellett megszűnik a kancelláriarendszer
A felsőoktatás piaci alapokra helyezésével sok minden megváltozik - mondta a hvg.hu-nak Polónyi István oktatáskutató. Egyrészt a vevő pozícióba kerülő és tandíjat fizető hallgató magasabb minőséget várhat el, másrészt viszont amiatt, hogy gyaníthatóan a diákok döntő többsége fizetni fog a képzésért, durván visszaesik majd a tanulók száma. Ez látszott korábban is: pusztán a tandíj vagy az önköltséges képzések bevezetésének hírére 20-30 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma. Megfagy a társadalmi mobilitás, a középosztály alsó része nem viseli el a tandíjat, nem mer eladósodni. Akármilyen szociálisan érzékeny ösztöndíjformákat találnak is ki, elriasztják az egyetemre törekvők egy részét.
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
A napokban kerülhet a kormány elé az az előterjesztés, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemzetközi innovációs és kreatívipari tudásközponti részvételének erősítéséhez szükséges működési modellváltásáról szól - írja a 168 Óra. A lap szerint nemcsak a BCE, hanem más egyetemek is menekülnének a fojtogató állami korlátok elől.
