Alapjaiban forgatná fel a kormány a felsőoktatást, de a konkrét elképzelést sem a rektorok, sem a hallgatók nem ismerik.
A hvg.hu azt írja, az érintettek régóta lobbiznak azért, hogy rugalmasabb legyen a gazdálkodás, és a rektorok már 2016-ban eredményorientáltabbá tették volna az intézményeket, csak ez akkor nem ment át. Miután nemzetközi példák alapján gondolkodtak a struktúraváltáson, Palkovics László innovációs miniszter szavai nem okoztak meglepetést vagy sokkot számukra.
Palkovics egy szombati konferencián ugyanis azt mondta: a többi egyetemre is kiterjesztenék a tervezett Corvinus-modellt, bár pontos részletekről nem beszélt. A hvg.hu viszont megtudta, nem minden egyetem kerülne alapítványi kézbe, sokkal inkább alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból.
Ami azt jelenti, hogy az intézmények létrehozzák a saját működési szervezetüket, ami lehet egy zrt, nonprofit vagy forprofit szervezet, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne, az állam csak megrendelőként marad a rendszerben, szerződést köt egy intézménnyel például 150 villamosmérnök oktatására.
Az államilag támogatott képzéseket az intézetek által indított ösztöndíjprogramok váltják fel, üzleti vállalkozásként az államtól megrendelten túl indulhat költségtérítéses képzés, emellett megszűnik a kancelláriarendszer
A felsőoktatás piaci alapokra helyezésével sok minden megváltozik - mondta a hvg.hu-nak Polónyi István oktatáskutató. Egyrészt a vevő pozícióba kerülő és tandíjat fizető hallgató magasabb minőséget várhat el, másrészt viszont amiatt, hogy gyaníthatóan a diákok döntő többsége fizetni fog a képzésért, durván visszaesik majd a tanulók száma. Ez látszott korábban is: pusztán a tandíj vagy az önköltséges képzések bevezetésének hírére 20-30 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma. Megfagy a társadalmi mobilitás, a középosztály alsó része nem viseli el a tandíjat, nem mer eladósodni. Akármilyen szociálisan érzékeny ösztöndíjformákat találnak is ki, elriasztják az egyetemre törekvők egy részét.
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Újabb egyetemet alakítana át a kormány? Itt a következő változás
A napokban kerülhet a kormány elé az az előterjesztés, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemzetközi innovációs és kreatívipari tudásközponti részvételének erősítéséhez szükséges működési modellváltásáról szól - írja a 168 Óra. A lap szerint nemcsak a BCE, hanem más egyetemek is menekülnének a fojtogató állami korlátok elől.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
